Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 16., 11:012009. március 16., 11:01
Nem hasonlítható össze senkivel: egyszeri volt, és megismételhetetlen. Kiss Manyi még életében legendává vált” – hangzott el a Nagynéném, Kiss Manyi című dokumentumfilmben, amelyet Kolozsváron, a Szabédi-házban vendégeskedő Kiss Manyi-kiállítás megnyitóján tekinthettek meg az érdeklődők szombat délután.
Szebeni Zsuzsa, a kiállítás kurátora, a magyar Országos Színházművészeti Intézet referense elmondta: csaknem tíz éve dolgoznak azon, hogy a művésznő hagyatékát összegyűjtsék. A kutatás során előkerült magánlevelekből, bútorokból, jelmezekből, fényképekből állandó kiállítást alapítottak a szentkereszti Mikes-kúriában és Sümegen, Budapesten és Sepsiszentgyörgyön is közönség elé került már a színésznő fényképeiből és személyes tárgyaiból összeállított tárlat.
A Kolozsváron kiállított gyűjtemény teljesebb, ugyanis itt látható a művésznő hagyatékának egy része, amely korábban a Szabédi Emlékház állományába került. Mint azt Szebeni Zsuzsa is elmondta: a kolozsvári kiállítás gondolata régóta foglalkoztatta a hagyatékot gondozó szakembereket. Kiss Manyi ugyanis ebben a városban, Izsó Miklós színitanodájában sajátította el művészete alapjait, és Kolozsváron kezdte a pályáját 1926-ban.
„A másság szelleme a szülőföld szellemében rejlett, amit gyermekkorában szívott magába Zágonban. Kiss Manyi másképp gondolkodása, ami a korabeli, giccsbe hajló játékstílustól megkülönböztette, éppen ez a gondolkodás volt. A játékstílus lényege: minden élethelyzetben megtalálni az egyedi megoldást a sablonok használata helyett” – vélekedett Kötő József színháztörténész, aki szerint a színésznő egész életpályája során azt az életérzést sugározta, amelyet a hely szelleme beleplántált.
A színháztörténetben nem egyedülálló jelenség, hogy Budapest Erdélyből szerződtet stílusújító művészt – emlékeztetett a színháztörténész. Mint mondta, az elmúlt két évszázadban olyan jeles színészek kerültek Erdélyből a magyarországi színjátszásba, mint Jászai Mari és Dayka Margit, de itt kezdte pályafutását a Vígszínház első igazgatója, Ditrói Mór és a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, Paulay Ede rendező is.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.