Fotó: A szerző felvétele
2008. április 30., 00:002008. április 30., 00:00
A 20 órától kezdõdõ, több színpadi mûfaj elemeit beemelõ mûsor a mezõségi szórványmagyarság életét, kultúráját, történelmét mutatja be zene, tánc, próza és vetített képsorok segítségével.
A két együttes nem elõször hangolja össze munkáját – tudtuk meg András Mihálytól, a csíki táncegyüttes igazgatójától, aki elmondta, a mostani elõadás valójában a Jánosi Együttes huszonöt évvel ezelõtti mûsorának felújított változata. „A Holttengert 1983-ban Budapesten mutattuk be elõször, kiáltás akart lenni a veszendõbe menõ hagyomány megmentéséért, hiszen a falurombolás veszélye akkor élesen körvonalazódott” – magyarázta Jánosi András rendezõ, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és az Óbudai Népzenei Iskola tanára, hozzátéve, bár a körülmények változtak, a darab mondanivalója továbbra is aktuális. „Az elõadásból kiderül, hogy a mezõségi magyarok székely származásúak. Ott különben a mai napig számon tartják, kik a székely családok. Mi, tömbmagyarságban élõk hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk, és arról, hogy szorult helyzetben vannak. A Holttenger didaktikai mûsor is akar lenni, azt a történelmet mondja el, amelyet az iskolákban a békesség kedvéért nem tanítanak” – mondta el András Mihály, aki szerint a Makkai Sándor erdélyi református püspök, író, politikus azonos címû regényébõl ihletõdött elõadás huszonöt évvel ezelõtt új mûfajt teremtett a zene, tánc, próza és vetítés ötvözésével.
„A geológiai kifejezéssel holttengernek hívott, valamikori Pannon-tenger megmaradt fenekén van a Mezõség. De túl a terminusokon a cím emberi tragédiákra utal” – magyarázta Jánosi. A Holttenger különlegessége, hogy az elõadásban kilenc-tíz mezõségi táncot láthat a közönség, ezeket egészítik ki Makkai Sándor-, Sütõ András- és Wass Albert-szövegrészek és filmetûdök a mezõségi falu környezetérõl, lakóiról. A budapesti Mûszaki Egyetem két tanára a 70-es évek végén több ezer fényképet készített Erdélyrõl, ebbõl a gyûjteménybõl áll össze a vetített képanyag. A negyven táncost felvonultató elõadásban Györfi Erzsébet, András Orsolya és Szûcs Miklós énekel, a darabot május második felében Tiszaújvárosban, Budapesten, Cegléden is bemutatják.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.