Fotó: Boda L. Gergely
Ötödik alkalommal szervezték meg Csejden a fiatal képzőművészek alkotótáborát, ami a résztvevők szerint jól sikerült, ám a szervező egyre kilátástalanabbnak találja a helyzetet a jövőt illetően.
2016. augusztus 22., 19:142016. augusztus 22., 19:14
Bíró Jenő, Csejd református lelkipásztora öt évvel ezelőtt vágott bele a táborszervezésbe, fiatal, pályájuk legelején álló képzőművészeket hívott össze, hogy töltsenek el egy hetet a félreeső, Maros megyei kis faluban, örökítsék meg annak sajátosságait, vigyék hírét a településnek.
Az ötlet elnyerte a fiatalok tetszését, Lőrincz Izabella helyi képzőművész akkor még diák volt, több osztálytársát is meghívta. A református egyház tulajdonában levő óvodaépületben ütöttek tanyát, együtt laktak, együtt étkeztek, és ki-ki megfestette, lerajzolta, kifaragta vagy véste azt, ami a legjobban megragadta a figyelmét. Sokan a tájat, mások a templomot vagy a falu utcáit, házait örökítették meg. Formabontónak is tekinthető az első néhány tábor, hiszen a résztvevők fiatalok, lelkesek, nyitottak az újra, és megelégednek a szerény körülményekkel is.
Egyre kevesebben jelentkeznek
A lelkipásztor szerint azonban egyre kevesebben válaszolnak a hívására, részben, mert az akkori diákok ma már dolgoznak, munkahelyük van, részben pedig a szerény körülményekkel magyarázza a távolmaradást. A táborokat minden évben pályázatból sikerült megszervezniük, de az éppen csak néhány ember ellátására elegendő.
Az idei tábor fiatal alkotói – Lőrincz Izabella, Fábián Emőke, Szabó Csongor és Tettamanti Ádám – azonban nagyon lelkesek, és ígérik, nem hagyják megszűnni az alkotótábort, jó ötletnek tartják, és egyáltalán nem zavarja őket, hogy a földre helyezett matracokon kell aludniuk, vagy hogy időnként elromlik a kazán, és nincs melegvíz. A Budapestről érkezett Tettamanti Ádám azt is megígérte, hogy jövőre ő is meghívja néhány kollégáját Csejdre, akiknek biztosan tetszeni fog a hely a felsorolt problémák ellenére is.
Elkelne a segítség
A református egyháznak a falu határában van egy telke, ahol fel lehetne építeni egy olyan táborhelyet, amely egész évben, de legalább a nyári hónapokban működhetne – mondja Bíró Jenő, hozzátéve, hogy ezt önerőből képtelenség lenne megvalósítani, támogatásra van szükségük. A lelkész elmondta, elsősorban a községi, marosszentgyörgyi polgármesteri hivatalra számítanak, szerinte ha az intézmény felismerné a lehetőséget, és melléjük állna, nagyszerű dolgokat lehetne létrehozni.
A táborozó négy fiatal jól érezte magát az egy hét alatt, festettek, rajzoltak, barkácsoltak, egy napot a csejdi kisgyerekekre szántak, akiket rajzolni és agyagozni tanítottak. Az alkotótábort közös kiállítással zárták, és ahogy a lelkész rámutatott, egyre jobban kibontakozik a tehetségük, egyre érettebbek, és jobban dolgoznak. A tárlatot a közeljövőben Marosvásárhelyen is bemutatják.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!