Fotó: A szerző felvétele
2009. május 11., 11:052009. május 11., 11:05
Paul Sarvadi, a Kultúra Tavasza Nagykárolyban szervezője szerint minden fellépő és kiállító művész helyi születésű, vagy szoros szálak fűzik a városhoz. „Az volt a nem titkolt szándékunk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a helyi művészeket és közönségüket. Úgy gondolom, ez többé-kevésbé sikerült is” – véli Sarvadi. Hétfőtől péntekig a Károlyi-kastély egész területét birtokba vették a kulturális rendezvények.
Hétfőn festményeket és Nagykárolyban soha nem látott, szokatlannak tűnő performanszokat tekinthettek meg a kastélypadlásra látogatók, majd Visnyai Ágnes zenetanárnő diákjainak zongorakoncertje következett. Kedden az irodalomé volt a főszerep. A kastélyerkélyen Cristian Svecz Şoapte (Suttogások) című idén megjelent kötetét Nicoleta Latis könyvtáros méltatta. A versek és a hirtelen jött májusi zápor után a Czier Zsolt mezőfényi karmester vezette rézfúvósok szolgáltattak minőségi térzenét. Másnap délután a tervek szerint kötetlen beszélgetésre került volna sor A hivatásos színház esélye Nagykárolyban címmel, ám ez érdeklődés hiányában elmaradt.
„Az, hogy az előzetesen írásban meghívott városvezetők közül senki sem jött el, kellőképp minősíti az esetlegesen létesítendő nagykárolyi színtársulat életképességét. Sajnos még a tervek szintjéig sem jutott el a kezdeményezés. Ezzel a hozzáállással mind a városlakók, mind az önkormányzati képviselők sokat veszítenek. Ha minden a tervek szerint megy, és milliókat költenek majd a színházépület felújítására, akkor azt rendeltetésszerűen kellene használni” – fejtette ki lapunknak Paul Sarvadi, a projekt ötletgazdája. Szerda este a Ceatara, a Rekettye és a Iedera néptáncegyüttesek előadására került sor.
A fesztivál negyedik napján Corneliu Bala művelődésszervezőre, műfordítóra, íróra emlékeztek tisztelői, barátai. A beszélgetésen felmerült a lehetősége egy Bala-szobor állításának. Este ideiglenesen teátrummá alakult a kastély több száz éves padlása, ahol egy magyar és egy román darabot tekinthetett meg a közönség, mindkettőt Paul Sarvadi rendezésében. A román nyelvű darabot maga a rendező, a magyar nyelvűt pedig Kiss Zita és Vida István adta elő. Pénteken délután 5 órától a kastély bástyájában nyílt képkiállításon az érdeklődők pincékben készült fotókat tekinthettek meg.
A Fejjel lefelé (Upside Down) elnevezésű tárlaton Szomor Attila, Simay Zsolt és Gödri Alpár Béla munkái szerepeltek. Egy órával később a Collegium régizene-együttes koncertezett a kastély lovagtermében. A középkori és reneszánsz dallamok után irodalmi kávéház nyílt a kastélykerti szökőkút körül, ahol minőségi dzsessz és komolyzene mellett irodalmi művek is elhangzottak. A szombati zárónapot az Európa-napnak szentelték a nagykárolyiak. Futóversenyt, uniós témájú vetélkedőket és könnyűzenei koncertet szerveztek a partiumi kisváros lakóinak.
Az idei fesztiválhoz a szervezők igyekeztek saját forrásból megteremteni a szükséges pénzt. „Helyieknek, helyi erőből, tájspecifikusnak mondható programpontokat akartunk nyújtani. A fesztivál minden mozzanata ingyenes volt, és a nézőszámból úgy vettük észre, hogy a színházi és zenés műsorszámok voltak a legkedveltebbek. Reméljük, mindenkinek tudtunk újat és maradandót nyújtani” – tette hozzá Georgescu Bogdan, a kultúrház vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok