2009. július 13., 11:462009. július 13., 11:46
Az alkotó dróthálóból, szalagokra vágott fémlemezből, betonvasból, lécekből, ágakból és papírból hozott létre absztrakt formákat. „A kiállítás nem más, mint a térrel való játék. A legegyszerűbb elemekből, a síkból és a vonalból kiindulva, megpróbáltam a lehető legtöbbet kifejezni” – nyilatkozta Bóné Rudolf, akit már egyetemista kora óta foglalkoztat a téma. Az alkotások legtöbbje mozgatható, a felfüggesztett kompozíciók megforgathatók, egyes csuklós illesztésű szerkezeteket pedig „az optimális formát kereső” művész vagy akár a látogató rendezheti át új konfigurációba.
Az alkotó szándéka az volt, hogy ezáltal az időt mint negyedik dimenziót is integrálja a munkákba. A művész négy részre tagolta az anyagot, az épület egy-egy szintjéhez igazodva: a földszinten a Galaktikus struktúrák láthatók, az első emeleti rész a Kiterjedés, a második emeleti a Térbeli kaligráfiák megjelölést, míg a padláson kiállított anyag a Fehér tér elnevezést kapta. A temporalitás a művek további sorsában is markánsan fog érvényesülni, a kiállítás bezárását követően ugyanis a fémből készült munkákat egy úthenger fogja összelapítani. Ezzel bezárul a kör, mondja az alkotó, a kétdimenziós alkotóelemekből előállított háromdimenziós struktúrák, új formákba rendeződve, újra kétdimenziós elemekké válnak.
Bóné Rudolf a 80-as években a 35-ös Műhely nagyváradi csoportjának karizmatikus tagja és több országos visszhangot keltő, formabontó tárlat résztvevője volt. Tizenöt év szünet után idén februárban állított ki először, a mostani már a harmadik egyéni tárlata 2009-ben.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.