Színházi Világnap a hazai teátrumokban

Premierekkel, kulisszák mögötti sétával, felolvasószínházi előadással, folyóirat-bemutató körúttal és kiállítással ünneplik a Színházi Világnapot Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Temesváron.

Krónika

2009. március 27., 11:482009. március 27., 11:48

Annak emlékére, hogy 1957. március 27-én tartották a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitóját, a Nemzetközi Színházi Intézet 1961-es bécsi közgyűlésének határozata alapján 1962 óta a színház világnapját ünneplik ezen a napon. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Évente egy-egy kiemelkedő színházi alkotó fogalmazza meg az ünnepi üzenetet, amelyet világszerte felolvasnak a teátrumokban, a televízióban és a rádióban.

Az első ilyen üzenetet Jean Cocteau írta, és az évek folyamán olyan nagy nevek csatlakoztak hozzá, mint Arthur Miller, Laurence Olivier, Peter Brook, Pablo Neruda, Maurice Bejart és Eugene Ionesco. Idén Augosto Boal brazil drámaíró és rendező üzenetét az erdélyi és bánsági színházakban is tolmácsolják, ugyanakkor az intézmények változatos programokat kínálnak a Színházi Világnap alkalmából.

Augosto Boal üzenete

Az Augosto Boal megfogalmazta világnapi üzenet a színház és a hétköznapok valósága közötti összefüggésekre hívja fel a figyelmet. „A menyegzők, a temetések spektákulumok, de egyben a mindennapi élet jól ismert rítusai is. A ceremóniák, a reggeli kávézások, a köszönések, a bátortalan szerelmek és a viharos szenvedélyek, a szenátorok tanácskozása, diplomaták találkozója, ez mind színház” – írja a brazil rendező a világszerte felolvasásra kerülő levelében.

„Húsz évvel ezelőtt Racine Phédráját rendeztem Rio de Janeiróban. A díszlet szegényes volt: a földön két tehénbőr, körülötte bambuszrudak. Minden előadás előtt a következőket mondtam a színészeimnek: „Vége a próbáknak, annak, hogy napról napra újabb variációkat próbáljunk ki. Amikor átlépitek a bambuszkerítést, közületek senki sem hazudhat többé. A színház az elrejtett igazság maga.”

Amikor a felszín mögé nézünk: mindenütt elnyomókat és elnyomottakat, osztályokat és kasztokat látunk, egy igazságtalan, kegyetlen világot találunk. A mi dolgunk, hogy egy másfajta társadalmat képzeljünk el. Meggyőződésünk, hogy ez lehetséges. A mi dolgunk hát, hogy ezt a színpad deszkáin és az életben megvalósítsuk” – vélekedik Boal.

Büchner-bemutató Figura módra

Georg Büchner Leonce és Léna című darabjának bemutatójával ünnepel a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. „Méltóbb ünneplését el sem tudom képzelni a Színházi Világnapnak, mint azt, hogy egy újabb produkcióval állhatunk színpadra” – jelentette ki a Krónika kérdésére Béres László rendező-igazgató. Mint mondta, Büchner darabja az évad utolsó bérletes előadása, és lényeges szempont volt a darab kiválasztásában, hogy minél szélesebb közönségréteg szórakoztatását szolgálja.

„A Leonce és Léna két fiatal felnőtté válásának, útkeresésének darabja” – fejtette ki Béres, hozzáfűzve, hogy egyedi stílusában, nyitott, szabadon kezelhető drámai szövegeiben tér el a drámairodalom más, hasonló tárgyú műveitől, ugyanakkor szembehelyezi a valós tartalmat az üres formákkal.

Az ingerszegény környezetben – a Popo birodalomban – felnövő Leonce apja udvarából menekül, mert Péter király olyan frigyre akarja kényszeríteni fiát, amely az ifjú kedve ellen való. Léna, a Pipi birodalom hercegnője szintén az atyai akarat és szigor elől menekül, azonban egyikük sem tudja, hogy az apák által kiszemelt házastárs éppen a másik. Vándorlásaik során összetalálkoznak, egymásba szeretnek és házasságot kötnek.

Hogy frigyüket hivatalossá tegyék, Leonce kitalálja – és kísérője Valerio segítségével véghez is viszi –, hogy álruhában éppen apja, Péter király adja rájuk áldását. Mindenki rádöbben, hogy egy rászedés áldozata: az uralkodásba belefáradt Péter király rájön, hogy olyan frigyre adta áldását, amit nem akart, Leonce és Léna pedig ráeszmél, hogy hiába menekült a sorsa elől, mert éppen azzal a személlyel kötött házasságot, akivel nem akart.

Leonce és Léna szerepében Veres Elődöt és Máthé Annamáriát láthatjuk, Valeriót Barabás Árpád alakítja, Léna nevelőnőjét Bartha Boróka, Péter királyt pedig Szabó Eduárd játssza. A 19 órától bemutatásra kerülő előadás Laczó Henriette alkotta díszletének legkiemelkedőbb eleme a fehér emberi alakokat mintázó bábuk sokasága. A produkció létrehozásában dramaturgként a marosvásárhelyi Ungváry Zrínyi Ildikó, zeneszerzőként pedig Cári Tibor működött közre.

Premier a felnőtté válás nehézségeiről

Magyar nyelvű ősbemutatót tart a Színház Világnapján a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Ali Taylor kortárs angol drámaíró Puha pihe (Cotton Wool) című darabját Barabás Olga rendezésében láthatja a közönség.

A Puha pihe fordítását a színház felkérésére Upor László magyarországi fordító vállalta, aki kifinomult nyelvi érzékenységgel, leleményes humorral és költőiséggel készítette el a magyar változatot. A Puha pihe korábbi bemutatói kapcsán az angliai kritikusok többszörösen méltatták a szerzőt, ugyanakkor a dráma sajátosságaként emelték ki, hogy a darabban egyaránt vannak folklorisztikus és fantasztikus elemek, melyek együttesen egy fájdalmas, modern mesét alkotnak a fiatalokról, akiknek az életükben egyszerre van jelen a veszteség, a vágy, az elhagyatottság.

A színház tájékoztatója szerint az erőteljesen költői, népmesei elemekkel tűzdelt és fekete humorban gazdag drámában két tizenéves fiatal jelenik meg, akik a felnőtté válás küszöbén, a hideg és szeles Skóciában poénokkal próbálják elnyomni fájdalmukat, hiszen édesanyjuk halála után most már egyedül kell boldogulniuk. Nem lehet tudni, hogy mit választanak: együtt maradnak, vagy külön utakon járnak. A temetés utáni néhány nap alatt megfordul körülöttük a világ, és életükben először a szerelemmel is találkoznak.

Barabás Olga sajátos találékonysággal közelít a történethez, az erőteljes rendezői látásmódhoz társul Zeno Apostolache zenei világa és Blaskó Borbála koreográfiája, így egy hangzás- és látványvilágban gazdag, költői megfogalmazását adják a felnőtté válás drámájának.

Ali Taylor fiatal angol drámaíró, akinek első darabját (Porcelain) 2001 decemberében mutatták be. A szerző 2002-ben hazáját képviselte Magyarországon, a pécsi INTERPLAY fesztiválon, ahol ötven tehetséges fiatal drámaíró mutatkozott be egész Európából. A Puha pihe (Cotton Wool) című darabját 2008 januárjában először német nyelven láthatta a közönség a Staatsschauspiel Dresden előadásában.

A társulat tájékoztatója szerint az évad egyik legizgalmasabbnak ígérkező előadásban 19 órától Faragó Zénó, Páll Gecse Ákos és Szűcs Noémi lép színpadra a stúdióteremben.

Séta a kulisszák mögött

Nyílt napot tartanak a kolozsvári, marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi színházakban, így az érdeklődők betekintést nyerhetnek a színfalak mögötti életbe: láthatják, hol és hogyan készül egy színházi előadás.

A Kolozsvári Állami Magyar Színházban pénteken 9 és 12 óra között a színház művészei, Bogdán Zsolt, Dimény Áron, Hatházi András, Kézdi Imola és Péter Hilda kalauzolja a félóránként induló csoportokat, melynek tagjai megismerhetik a kulisszák mögötti tereket, öltözőket, raktárakat és vezérlőfülkéket. A nyílt napon való részvételre az érdeklődők a 0264-439204-es telefonszámon jelentkezhetnek. 18 órától ünnepi előadásként az intézmény a Tompa Gábor rendezte III. Richárd című produkciót tűzte műsorára, majd az előadást követően átadják a Bánffy Miklós Vándordíjat.

A kolozsvári teátrum a világnap alkalmából nyilvános vitasorozatot indít, amelynek keretében a műsoron levő előadások által fölvetett, egyéni és társadalmi életünket közelről érintő kérdésekről beszélgetnek a nézőkkel, a felvetett témakörben jártas szakemberekkel és az előadások alkotóival. A színház emeleti előcsarnokában 21 órától III. Richárd – Média és politika címmel Ungvári-Zrínyi Imre etikatanárral, Szabó Levente irodalomtörténésszel, Salat Levente politológussal és Keszeg Annával, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar tanárával, a Korunk szerkesztőjével beszélget Tompa Gábor rendező és Visky András dramaturg.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a kisiskolásoknak szervezett kulisszák mögötti sétát, amely után a gyerekek megtekinthetik Király Kinga Júlia A szerencse fia című mesejátékát. „Minden évben más-más típusú rendezvénnyel ünnepeljük ezt a napot, a tavaly például színészbált szerveztünk. Idén mintegy 250 gyereket várunk: Erdőszentgyörgyről, Nyárádszeredából és máshonnan is jönnek kisiskolások a 11 órától kezdődő programra” – tájékoztatta lapunkat Kiss Éva Evelin, a társulat irodalmi titkára.

A rendezvény házigazdájaként ő mutatja be a színház épületét, ismerteti a teátrum történetét, majd a jelmeztárba, díszlettárba, a fodrászszalonba is bevezeti a gyerekeket, akik megérinthetik a „titokzatos” kellékeket, az öltözőkben végigkövethetik a színészek beöltözését, sminkelését, sőt a világot jelentő deszkákról is lenézhetnek a nézőtérre.
A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen 17 órától Hána László tart ütőhangszer-koncertet, amelyen arab, perzsa, indiai, afrikai, latin és spanyol ritmussal szórakoztatja a közönséget. Az intézmény 20 órától Moliere Dandin György, vagy a megcsalt férj című, Kövesdy István rendezte vígjátékával köszönti a világnapot.

„Egyetemünk minden évben megünnepli ezt a napot. Fő célunk, hogy felhívjuk a város figyelmét intézetünkre, hogy tisztelegjünk a színészek, rendezők, az ebben a szakmában dolgozó minden egyes munkatárs előtt” – mondta Bârsan Farkas Zsuzsanna, az intézmény irodalmi titkára.

A tízéves székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban újraindítják a Színház a kulisszák mögött című rendezvénysorozatot, amelynek keretében Szűcs-Olcsváry Gellért színművész a színfalak mögötti világban kalauzolja a bejelentkezett diákcsoportokat. Az érdeklődők április 3-áig jelentkezhetnek a kulisszák mögötti sétára. A Művelődési Ház kis kiállítótermében a Színházi Világnapon 17.30-kor nyitják meg a Tízéves a Tomcsa Sándor Színház című kiállítást, amely plakátok, fényképek és újságcikkek révén idézi fel az évtized fontos eseményeit. Az április 10-éig látogatható tárlat megnyitója után Embergyűlölők estéje címmel felolvasó színházi előadást tartanak.

A színház világnapja alkalmából a Scena.ro című, román nyelvű színházi szakfolyóirat első lapszámát mutatják be 18.30-kor a Csíki Játékszínben, majd A kék madár című előadást láthatja a közönség. Szombaton 12 órától pedig a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé keretében a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban is ismertetik a bukaresti Országos Színházi Fesztivál szervezői által útjára indított folyóiratot, amelyet Cristina Modreanu színházkritikus, a lap főszerkesztője fog bemutatni.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést