Fotó: Biró István
2010. december 09., 09:212010. december 09., 09:21
Hozzáfűzte: a színház az egyedüli olyan helyszín, ahol a közösségi élmény még létezik. A Franciaországban dolgozó Nagy József a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolva elmondta: a színházi alkotás folyamatában, minden egyes mozdulatot táncként kezel. „Nincs idő eljutni az ideális, letisztult játékmódig, de legalább törekedni kell rá” – szögezte le.
A beszélgetést moderáló Tompa Gábor, a Kolozsvári Állmi Magyar Színház igazgatója a Woyzeck kedd esti előadását nagyon precíz, letisztult, eredeti előadásnak nevezte. Tompa értékelésére Nagy József elmondta: egyes mozdulatokat a végtelenségig lehet csiszolni, de mindig akad valami javítanivaló. „Egyfajta eredetiségre törekszem a kezdetektől fogva. Hogy hogyan lesz valami eredeti? Nagyon sokat kell töprengeni, amíg rájössz, mire vagy érzékeny. Én a világot mint zenét érzékelem. A zenei érzékenység eredményezi azt az attitűdöt, amely a gondolkodásomra és a mozgásra is kihat” – mesélte kolozsvári közönségének Nagy József.
Ami a Woyzeck című előadás elkészítését illeti, a színész-rendező elmondta: már a kezdetnél tisztában volt vele, hogy szöveget nem használnak, a játékot pedig vásári bábjátékként képzelték el, a kellékeket az ócskapiacon vásárolták meg. A Franciaországban élő művész elárulta, a Woyzecknél a porszemből indult ki, ezt nagyította központi motívummá. „A próbák valójában arról szóltak, hogyan csináljunk színházat” – avatott be a kulisszatitkokba Nagy József.
Visky András, a kolozsvári színház művészeti igazgatója a rendezés személyes hátteréről, vagy ahogy ő fogalmazott, az előadás „magánmitológiai” hátteréről kérdezte Nagy Józsefet annak kapcsán, hogy felfedezte Woyzeck figurájában Nagy József egykori ismerőse, Dusi, a magyarkanizsai borbély mozdulatait. „Abszolút becketti figura volt – számolt be az ihletforrásként is szolgáló borbély életéről Nagy József – aki fiatalkorában dolgozott, majd szerelmi bánatában megzavarodott, munkahelyét is elvesztette, egyik-másik megnyilatkozásával azonban megragadta a létezés lényegét. A téren álló embereket szemlélve például így szólt: »Mi itt állunk, azok meg ott.«”
A vajdasági származású színész-rendező ugyanakkor beszámolt másik meghatározó élményéről is, a titói boszniai néphadseregben eltöltött sorkatonai szolgálatáról. Mint mondta, a kiképzést nem fizikailag, hanem szellemileg volt nehéz kibírni, erre két önvédelmi stratégiát dolgozott ki. Irodalmi könyveket hordozott magánál – ez volt az első – de mivel ez tilos volt, kis papírlapokra írta ki az írásokat, és a bal zsebében tartotta. Később ezt a jegyzetelős munkamódszert rendezőként is megtartotta. Második túlélési stratégiája pedig egy üres gyufásdoboz volt, amelyen keresztül nézve eljátszotta, hogy filmeket készít, az így leforgatott filmeket pedig a fejében tárolta. Később munkája során ezt a módszert is jól hasznosította.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.