2012. augusztus 24., 05:582012. augusztus 24., 05:58
Mikes Kelemen szimbolikus újratemetésére kerül sor szombaton szülőhelyén, Zágonban. A törökországi Rodostóban levő tömegsírról, ahol valószínűleg Mikes Kelemen is pihen, Kis József zágoni polgármester és Incze Sándor nyugalmazott református lelkipásztor tavaly októberben hozta haza a maroknyi földet, amelyet eltemetnek.
A rodostói utat tavaly a magyarországi Rodostó Alapítvány szervezte a Rákóczi-szabadságharc befejezésének 300., Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából.
Barabás Tünde, a zágoni Mikes Kelemen Kulturális Központ vezetője lapunknak elmondta: szombaton Mikes Kelemen jelképes elhantolására kerül sor feltételezett szülőháza helyén, a Mikes-kertben, az évszázados Mikes-tölgyek alatt. A Mikes-kertben emléktábla áll, amelynek felirata: „Az e helyen épült házban született Mikes Kelemen 1690–1761 II. Rákóczi Ferenc íródeákja, a Rodostóba száműzött szabadságharcos, a régi magyar széppróza kiváló művelője.” Kis József, Zágon polgármestere lapunknak elmondta: a szertartásra szombaton 10 órakor kerül sor, meghívták a magyar kormány és a román művelődési minisztérium képviselőit is, ugyanakkor jelen lesz a Rodostó Alapítvány, a lengyel Namyslow és a magyarországi Kocsér testvértelepülés küldöttsége.
A polgármester meggyőződése, hogy minden más teória ellenére a Törökországi levelek szerzője valóban a tölgyfák melletti házban látta meg a napvilágot. Kis József hangsúlyozta, magyarként, zágoniként és polgármesterként is kötelességének érezte a szimbolikus újratemetést, hiszen Mikes maga írta: „Én úgy szeretem már Rodostót, hogy soha el nem felejthetem Zágont!”.
Bár a tömegsírról a földet már tavaly hazahozták, szándékosan időzítették a szertartást idén augusztusra, a helyhatósági választások utáni időpontra, hogy senki ne sajátíthassa azt ki kampánycélra. A polgármester egy kis tölgyfa koporsót készítetett, a Mikes Kelemen 1690–1761 felirattal, a rodostói földet ebben hantolják majd el a zágoni Mikes-kertben.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.