2009. augusztus 13., 09:152009. augusztus 13., 09:15
A színész a kolozsvári társulathoz szegődik. Váta a Krónikának elmondta, Tompa Gábor 2001-ben hívta meg a kolozsvári színházhoz, amikor Beckett Godot-ra várva című abszurd drámáját rendezte Sepsiszentgyörgyön. Ezzel a meghívással, ha csak egy évadra is, de élni kell, magyarázta a művész, aki szerint a változtatás és a változás belső kényszere miatt döntött úgy, hogy elmegy Sepsiszentgyörgyről.
„Kolozsvár az egyetlen vállalható hely és színház számomra, miután a Tamási Áron Színházban jó munkához, különleges megbízatásokhoz szoktam” – fejtette ki Váta Loránd. A színész még nem tudja, milyen szerepeket osztanak rá a kolozsvári színháznál, bár a sepsiszentgyörgyi évadban három jó szerepről mondott le: Bocsárdi László rendező Moliere Mizantróp című darabjában, Alexandru Dabija, Caragiale a Zűrzavaros éjszaka című darabja alapján színre vitt Karnebál című produkcióban osztott rá szerepet, és a hat év után felújított Tadeusz Slobodzianek-darabban, az Ilja prófétában is újra játszhatta volna régi szerepét.
A sepsiszentgyörgyi szálakat nem vágta el teljesen, az ősszel újra játsszák a tavaly felújított Tamási-produkciót, A csodát, abban megtartja szerepét. Az év utolsó napjára tervezett operett és szimfonikus gálaestben szerepel majd. Váta Loránd szerint Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron is nagyon jó a színház, de más a szakmai nyelv, mások a rendezők, ezért mindenképpen változatosságot jelent majd számára az új évad.
Sepsiszentgyörgyre nyolc év távollét után tér vissza Szakács László. A színész 1994-ben a gyergyószentmiklósi Figura Studióból érkezett a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz szerződött. A Krónikának elmondta, nyolc évvel ezelőtt azért ment el, mert lehetőség volt rá, és ki akarta próbálni magát a magyarországi deszkákon. A veszprémi után a zalaegerszegi színházhoz szerződött, és a következő évadtól újra Sepsiszentgyörgyön játszik.
„Hét év alatt telítődik egy színházi kapcsolat, befullad, ugyanazt mondjuk minden alkalommal” – vázolta a művész, aki arra számít, nyolc év után tudnak újat nyújtani egymásnak a Tamási Áron Színházzal, ő hozza a magyarországi tapasztalatait a megújult és megváltozott teátrumba. Szakács László játssza el a korábban Váta Lorándra osztott szerepeket, és ezek mellett a Zakariás Zalán rendezte, Gorkij A fény gyermekei című darabjából készült előadásban is játszik majd. A sepsiszentgyörgyi színháznál a következő évadban 19 aktív színész játszik, és nyolc nyugalomba vonult művészt hívtak vissza egy-egy szerepre.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.