Fotó: A szerző felvétele
2009. március 09., 09:132009. március 09., 09:13
A megemlékezés az 1992-ben elhunyt költő, prózaíró, esszé- és drámaszerző, műfordító sírjánál kezdődött a marosvásárhelyi református temetőben, majd a Nemzeti Színházban folytatódott, és a Tompa Miklós Társulat Caligula helytartója című előadásával zárult.
A megemlékezés az 1992-ben elhunyt költő, prózaíró, esszé- és drámaszerző, műfordító sírjánál kezdődött a marosvásárhelyi református temetőben, ahol Székely János közös sírban nyugszik élettársával Varró Ilona írónővel. Kovács András Ferenc, a Látó folyóirat főszerkesztője, Székely 1968-ban keletkezett Utcák és szobrok című versét olvasta fel, amelyben többek között ezt írta:
„Én, alulírott Székely János,
Sebzetten és halálra szántan,
Állítólagos szellemi
képességeim birtokában
Úgy rendelkezem, hogy amíg
Utcák, terek és városok
Egyáltalán és bárhol a világon
Gazemberekről vannak elnevezve: Énrólam utcát ne nevezzenek el.
Míg széltolóknak áll a szobra, addig
Nékem szobrot ne állítsanak.”
Azt is hátrahagyta, hogy sírját se jelöljék meg. Utca, tér nem viseli nevét, szobrot nem állítottak neki, de születésnapján sírhantját beborították a megemlékezés virágai. „Elsősorban nem is költőként, hanem emberként volt része az életemnek. Húsz éven keresztül öszszeért az íróasztalunk az Igaz Szó szerkesztőségében – emlékezett lapunknak Gálfalvi György író. – Nagyon hálás vagyok a sorsomnak, hogy ismerhettem, bár azt mondják, hogy a klasszikusokat jobb távolról szemlélni. Székely János bármennyire is összetett személyiség volt, elsősorban azzal maradt felejthetetlen, amit tanulhattam tőle a vitáink során, hiszen húsz éven át vitatkoztunk. Belátom, hogy nagyon sok dologban neki volt igaza. A halála óta eltelt évek fényesen igazolták kételyeit, pesszimizmusát, azt az axiómáját, hogy mindent az érdek mozgat a világon, s ez az érdek mindent fölülír.”
A sírkerti megemlékezés után a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében a Látó folyóirat munkatársai emlékeztek, emlékeztettek az íróra. „Marosvásárhely kihúzhatja magát, hogy egy ekkora és ilyen sokoldalú író élt, alkotott, szenvedett a falai között”– mondta Kovács András Ferenc főszerkesztő. Demény Péter a Nyugat-nemzedék egyes tagjaihoz, például Kosztolányi Dezsőhöz hasonlította az írót, aki több műfajban: versben, prózában, drámában is maradandó műveket alkotott, miközben „a magányát a nemes vad eleganciájával viselte”. Demény a költő egyik emlékezetes verssorát is idézte: „Kit szárnyalásra szánt a sorsa, ne élje túl a zuhanását”, majd arról beszélt: Székely verseiből gőg, konokság, makacsság és bátorság olvasható ki.
Kovács András Ferenc főként azt emelte ki az író jelleméből, hogy mindig a tökéletességre törekedett. Láng Zsolt a Caligula helytartója című dráma kapcsán írt esszéjét olvasta fel, Szabó Róbert Csaba egy Székely-mű elemzését adta, míg Vida Gábor az író munkáihoz fűződő személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal.
A megemlékezés a nemzeti színház Tompa Miklós Társulatának előadásával zárult, Székely János Caligula helytartója című drámáját Kincses Elemér rendezésében mutatta be a társulat.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.