2009. május 04., 09:462009. május 04., 09:46
„A sorstársak közül kevesen tudták nyelvi síkon megjeleníteni a folyamatos testi-szellemi fenyegetettség élményét. Pedig Füst Milán, Szép Ernő, Vas István vagy Zelk Zoltán zsidóként szintén veszélyben voltak, az ő műveikben mégsem tapasztalható ilyen érzékenység a témával kapcsolatban. A megfogalmazott halál, a saját halálról szóló dokumentumszerű mű általában is ritka az irodalomban” – mondta Ferencz Győző, aki úgy vélte: Radnóti a fiatalon elszenvedett traumák következtében különös viszonyba került a halállal, versek sorában foglalkozik a halál-témával, és a fenyegetettség hatására költészetében a szülők halálának élménye fordul át saját halálának tudatává.
Radnóti Miklós édesanyja a költő születésekor vesztette életét: a költő tizenkét éves korában, édesapja halálakor tudta meg, hogy apja második felesége valójában nem az édesanyja, később pedig azt is, hogy ikertestvére szintén az ő születésekor halt meg. Ferencz Győző szerint a terjedelmében viszonylag szerény életmű abban az értelemben mégis zárt és koherens, hogy a versekben kirajzolódik az árva és zsidó kisebbséghez tartozó Radnóti identitáskeresésének íve, melyben az egyetlen biztos elem a magyar kultúrához való kötődés.
A közösség, amelyhez tartozni akart, Radnótit származása miatt mégis kitaszította: az egyetemi felvételije idején a már hatályban lévő numerus clausus rendelkezései értelmében a budapesti egyetemre nem vették fel. Szegeden tanult, és alkotó évei alatt mindvégig „szolid nyomorúságban” élt: katedrát nem kapott, gyámja támogatásából és műfordításból élt, köteteit is bezúzásra ítélte az államhatalom.
Közben folyamatos testi-lelki zaklatásnak volt kitéve, 1940-től többször is behívták munkaszolgálatra, míg végül 1944 novemberében a Győrhöz közeli Abda község határában társaival együtt agyonlőtték. „Radnóti költészetében a halál túlmutat önmagán, valójában az énépítés akadályoztatásának kivetülése: azt jelenti, hogy a költőt nem hagyták kibontakozni.
Élete végén mégis eljut a vágyott identitásig, magyar költőként hal meg: az énkeresés mintegy a visszájára fordul ezzel az életáldozattal. Az életmű kulcskérdése tulajdonképpen az, hogy joga van-e az embernek a szabad identitásválasztáshoz, amelyet Radnóti Miklós végső soron csak az élete árán tudott megvalósítani” – foglalta össze Ferencz Győző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok