Szászcsávás - falu egy legenda árnyékában

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

A magyar népi kultúra „népszerűsítésére” vállalkoztak a küküllőmenti tánctábor szervezői Szórakozás- és életforma, hagyományőrzés, önkifejezési lehetőség - kinek mit jelent néptánccal, -zenével foglalkozni az nagyon változó, és éppilyen változatos maga a táncházas világ is.

2006. augusztus 15., 00:002006. augusztus 15., 00:00

Újabban szinte teljesen kiszorultak belőle az �amatőrök�, gyarapodnak a néptáncegyüttesek, és rétegződik a közösség: lehet szakosodni úgy, hogy nem egyszerűen �mezőségit�, de válaszútit, bonchidait és füzesit tanul meg az ember, és már nemcsak küküllőmentit oktatnak, hanem ezen belül szentbenedeki, lapádi és csávási táncrendet. Ez utóbbival ismerkedhettek meg a Marosvásárhely közeli Szászcsávás látogatói a vasárnap este véget ért népzene- és néptánctáborban.
A kilencszáz lelkes Szászcsáváson magyarok és cigányok élnek, meglehetősen elkülönülve, így a két közösségnek külön művelődési ház épült: a �magyarkultúr� és a �cigánykultúr�. A harmadik alkalommal megrendezett népzene- és néptánctáborban mindkét közösségről sokat meg lehet tudni, az etnikai palettát a közeli Harangláb román táncai színesítik. A szervezők � a faluközösség és magyarországi barátaik � árnyalni igyekeznek azt a képet, amely táncházas berkekben Szászcsávásról kialakult, hiszen a falura egy nagy legenda árnyéka vetül.

A Szászcsávás Band-mítosz
Ha van olyan zenekar, amelynek a muzsikájára a holtak is táncra perdülnek, a Szászcsávási Zenekar minden bizonnyal az. A Dumnezu ragadványnevű Jámbor István prímás, a bőgős Csányi Mátyás �Mutis� és a kontrás Mezei Ferenc �Csángáló� alkotják a magját a csapatnak, mindhárman Csángáló nagyapjától, a híres prímás Horvát Mezei Ferenctől, a �Vén Kráncitól� tanultak muzsikálni. Õket egészítik ki a fiatalabbak: Mezei Levente �Leves�, Jámbor István, Csányi Sándor �Cilika� és Jámbor Ferenc �Tocsila�. 1991-ben �vették be� Magyarországot, és az utóbbi évtizedben csaknem az egész világot beutazták, Chicagótól Japánig; Szomjas Görgy pedig filmet forgatott róluk. Virtuóz koncertjeiket felváltva szólótáncokkal is díszítik, és sajátos ötletekkel �dobják fel� a hagyományos küküllővidéki zenét � egyik lemezfelvételükön például énekelve adnak elő gyors tempójú, hangszeres darabot. Repertoárjuk rendkívül széles, hiszen magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak.
A táncházas világot szinte alapjaiban rengette meg a �felfedezésük�, és csakhamar divatot teremtettek. A néptáncos lányok menyecskésre fogott viselkedésén, sőt öltözködésén is nyomot hagyott a csávási őrület, a csingerálás, vagyis cigánytánc divatja. A bő ingek és szoknyák, sportmezek után a kilencvenes években feltünedeztek a topok is a fiatalabb lányokon, akik a csávási cigányasszonyok utánozhatatlan csípőmozgását imitálva elképesztették a kevesebb erotikus kihíváshoz szokott táncos legényeket. A falu neve jó ideig csak a zenekart és a táncházas �újhullámot� juttatta az emberek eszébe, a két év szünet után idén harmadik alkalommal megrendezett tábor azonban már jócskán módosított ezen.

Feltáratlan kincsek
a Vízmelléken
Jórészt magyarországiakat láttak vendégül idén a csávási magyar családok, de a Küküllőmente, ezen belül Vízmellék népi kultúrájára nyugat-európai, sőt japán fiatalok is kíváncsiak voltak. Legnagyobb részüket Kis István és Kis-Demeter Erika személyesen hívta meg a táborba, az Erdélyből elszármazott házaspár ugyanis több budapesti táncegyüttesben tanít. Kis István egyik legnagyobb vívmányuknak azt tartja, hogy sikerült gyerekeknek szóló táncoktatást is bevezetni, a helybeli és környékbeli gyerekeket Czinczok Orsolya és Kis Bíborka tanította.
Kis Istvánék úgy vélik, a tábor egyik fő célját elérték, hiszen sikerült az idelátogatókkal megértetni: itt nemcsak csingerálnak. �A Küküllőmentén, Vízmelléken még sok feltáratlan kincs van, ezeket hagyományőrző vendégeink segítségével mutatjuk be, és nem videóról kell megnézni� � magyarázták. �Még nem merítettük ki ezt az anyagot. Rengeteg olyan kis falu van, ahol jóízű a tánc, és ezek a táncok különböznek egymástól� � fejtette ki Polgár Emília, aki szintén táncot tanított a táborban. Csáváson szakszerű gyűjtés is folyt. Mielőtt a táborozók is találkoztak volna velük, a hagyományőrző táncosokat, énekeseket előbb a stúdióul szolgáló óvodában filmezték le.

Az egyszólamúság ereje
Nyitrai Marianna csávási magyar énekeket tanított a táborban, egy-egy estére azonban cigányasszonyokat is meghívott, mivel �ők azok, akik még gyönyörűen, díszítetten énekelnek. Mert már a csávási magyaroknál sincs meg � elsősorban a dalárda miatt � az a gazdag éneklésmód, amely az egész Maros- Küküllővidéket jellemezte�. Szászcsáváson ugyanis nagy hagyománya van a 18. századtól terjedő többszólamúságnak, a működő ötszólamú kórus fellépésein kívül istentiszteleteken, lakodalmakban, mulatságokon is több szólamban énekelnek. A táborban megforduló adatközlőket Nyitrai Marianna nemcsak éneklésre biztatta, de arra is, hogy fogalmazzák meg az énekléssel kapcsolatos mondandójukat. �Az egyik dal kapcsán például elmondták, hogy népdalok mellé sose sékundálnak, tehát nem lehet tercelni, mert kikönyököl belőle a hang. Nem passzol, ezért ilyenkor belesimulnak a prímbe. Számomra ez bizonyság, hogy a magyar népdalnak, népzenének az ereje az egyszólamúságban bőven kiteljesedik� � mesélte el arról a közösségről, amely több évszázados többszólamúság után még őrzi nyomokban az ősi éneklésmódot, és amely dallamai, meséi egy részét a cigányság emlékezetére bízta.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban