A világhírű, csíkszeredai születésű Szász Endre képzőművész alkotásaiból nyílik tárlat a Csíki Székely Múzeumban szerdán 18 órakor.
2016. december 13., 13:582016. december 13., 13:58
A Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, látványtervező grafikus, porcelánfestő Csíkszeredában született 1926. január 7-én, és a magyarországi Mosdóson hunyt el 2003. augusztus 18-án. „Van egy komoly gyűjteményem, amelyet haza akarok hozni” – nyilatkozta Szász Endre több alkalommal is. A művész felesége által gondozott vegyes gyűjtemény 2009-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum kezelésébe került, s állandó kiállításon vált közkinccsé. A gyűjtemény legértékesebb egysége Szász alkotásait foglalja magában, a székelyföldi vándorkiállítás ez utóbbiakból nyújt válogatást. A művész korai periódusát a miskolci múzeum törzsgyűjteményéből válogatott rézkarcok illusztrálják – áll a múzeum közleményében.
Szász Endre munkássága különös része a magyar művészetnek. Az 1950-es években könyvillusztrációival aratott sikereket, majd érdeklődése egyre inkább a festészet felé fordult, és sajátos festőtechnikájával, képeinek szürrealisztikus világával hívta fel magára a figyelmet. Látvány- és díszlettervezőként a filmszakmában is letette névjegyét, de neve talán leginkább a 80-as évekbeli, Hollóházán végzett tevékenységével, a porcelán széles körű felhasználhatósága és népszerűsítése terén elért eredményeivel forrott össze.
Képi világának karaktere – nyilatkozatai szerint – annak az élményanyagnak a hatására alakult ki, amelyet Székelyföldön gyűjtött össze: „Az én szürrealizmusom a népdalokból ered, a hegyi emberek népdalaiból. A hegyi ember nem lát keresztül a sötét erdőn. Benn a rengetegben homályt tapasztal, különös gyökereket lát, misztikum környezi, és nem látja azt, ami a hegy mögött van. Ezért kitalálja, és olyankor képekben fantáziál. A Hargita-erdei ember képek révén jeleníti meg az érzékeivel meg nem tapasztalt titokzatosságot. Jelképeket használ. A szimbolika pedig a szürrealizmus teremtője” – vallotta a művész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!