Főként szakmabelieknek szól a kolozsvári kontaktimprovizáció-fesztivál
Egyhetes intenzív műhelymunka zajlik ezen a héten Kolozsváron, a Trans-Contact Nemzetközi Kontakt Improvizáció Fesztiválon. Az országban egyedülálló kezdeményezés célja megismertetni a kortárs táncművészeti technikát az itteni előadóművészekkel.
2006. augusztus 04., 00:002006. augusztus 04., 00:00
Az utóbbi időben egyre több olyan színházi, mozgásszínházi produkció kerül az erdélyi színpadokra, amelyek kontakttáncelemekre épülnek, azonban a Nyugaton akár szabadidő-foglalkozásként is űzött kontaktimprovizáció szinte teljesen ismeretlen maradt. A Kolozsváron ezen a héten zajló Trans–Contact, I. Nemzetközi Kontakt Improvizáció Fesztivál a szabad tánc meghonosítására, illetve olyan közösség megteremtésére törekszik, amely idővel bekapcsolódna más országok hasonló rendezvényeibe is. A fesztivál elnevezés sokak számára félrevezető lehet, hiszen az egyhetes találkozó programja, felépítése egy nyári, képzéssel egybekötött táboréhoz hasonló. Sinkó Ferenc kolozsvári színész, a szervező GroundFloor egyesület elnöke elmondta, a fesztivál közönsége tulajdonképpen mintegy ötven résztvevőből áll. Mivel improvizatív műfajról van szó, nehéz lenne nagyközönség elé vinni a workshopokban folyó munkát, hiszen a rendezvény voltaképpen a műfaj iránt rajongó, azt tanuló emberek találkahelye – akárcsak a nyugati, hasonló jellegű fesztiválok. Kolozsvárra külföldről – Törökországból, Japánból, Belgiumból, Magyarországról, Franciaországból és az Egyesült Államokból – is érkeztek résztvevők, azonban a csapat zömét erdélyi színészek, színis hallgatók, táncosok és balettnövendékek alkotják. Sinkó Ferenc már számos, hasonló jellegű rendezvényre látogatott el Nyugat-Európában, és az ottani tapasztalatokból építkezve indította el 2004-ben az egyesületet, illetve szervezte meg idén a tábort. „Kinn nagyon sok „civil” táncol kontaktot, viszont mi ezt a réteget tudtuk megszólítani, hiszen ez a baráti körünk. Hiába próbálom meg elmagyarázni valakinek, mi is a kontaktimprovizáció, mert meglehet, én sem értem még pontosan” – magyarázta, hozzátéve, hogy a műfaj rendkívül sokféleképpen értelmezhető. Õ maga leginkább kiváló tréningnek, továbbképzési lehetőségnek tartja – elsősorban előadóművészek számára. A rendezvény műhelyeiben oktatók – a belga Kurt Koegel, a francia Oriane Boyer (Franciaország), az amerikai Alicia Grayson, a brit Malcolm Manning és a hazai Florin Fieriou – is különbözőképpen értelmezik: van, aki egyfajta sporttáncnak tekinti, van, aki inkább művészetnek, önkifejezési lehetőségnek. Az öt oktató irányításával napközben az Octavian Stroia-balettintézetben folyik a munka, este pedig a Tranzit Házban úgynevezett jam-eken lazít együtt a társaság, közös táncban. A kontakt-tánc atyja, az amerikai táncművész Steve Paxton a hetvenes években a dzsessz legszabadabb műfajából, a jamsessionből inspirálódott a tánc-jam megteremtésekor. A kolozsvári fesztiválon teljes csöndben, időnként pedig meditatív hangulatú zenére – amelyet egyetlen hangszer, egy viola da gamba szolgáltat – zajlik a közös tánc. A jamen együtt táncolnak mindazok, akik semmilyen sportos, táncos múlttal nem rendelkeznek, így eszköztáruk lényegesen kevesebb, illetve a gyakorló kontaktosok, akik akrobatikus elemekkel is ötvözik a hatásra-ellenhatásra épülő, egymásba folyó mozdulatok művészetét. „Mikor összeállsz valakivel táncolni, akkor csak egy szabály létezik. A tested bizonyos pontjaival a másik testének bizonyos pontjait kell megtalálni, és folyamatosan taszítóerőt kell fenntartani. Nem arról szól ez az egész, hogy meg kell tanulnod bizonyos elemeket, hanem arról, hogy nagyon kell figyelned a másik testére, és a sajátodra is” – osztotta meg az élményeit velünk Fehérvéri Péter szatmárnémeti színész, aki a kolozsvári főiskolán ismerkedett meg a kontakttánccal. Akkor viszont koreográfián keresztül tanulta meg az elemeket, a műfaj teljesen improvizatív formája azonban nagyban különbözik ettől. „Általában nehéz az embernek elfogadni, hogy ha az előbb valami jól ment, miért nem sikerül most. Ebben a táncban át kell állítani az agyad, hogy ne nézz soha visszafelé, ne tervezz előre. Mindig azt kell figyelni, ami most történik. Ez nem agymunka, hanem érzetmunka.” Mikó Hajnalka régóta műveli a népi táncot, viszont eddig még nem próbálkozott ezzel a mozgásfajtával. Eddig a Háromszék Táncegyüttes, valamint a Sepsiszentgyörgyön nemrég alakult mozgásműhely előadásaiban látott ilyen elemekre épülő mutatványt. „Rengeteg dolgot lehet megtanulni, amit felhasználhatsz majd máshol. A tánc miatt fontos, hiszen az is akkor szép, ha „beleengeded” magad. Ráadásul egészségügyi szempontból is hasznos, mióta ide járok, nem fáj már a hátam, nincs megfeszülve” – mondta el, hozzátéve, hogy nemcsak a táncról, magáról is sokat megtudott. A kontaktimprovizáció ugyanis nemcsak a test korlátairól, lehetőségeiről, de ismeretlenekkel is megosztható intimitásról, végső soron pedig a szellem szabadságáról szól.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.