2011. március 29., 08:522011. március 29., 08:52
Az ókor világa mindig is kitűnő inspirációs forrás volt a filmesek számára. Mivel a történelmileg többé-kevésbé hiteles sztorikat a közönség ugyanúgy kedvelte, mint a mitológiai témájú mozikat, nem csoda, hogy – a később az amerikai produkciókra is átterjedt, kezdetben kissé lesajnálóan az ilyen témájú olasz filmekre alkalmazott kifejezést felhasználva – saját „műfaji” megjelölést is kaptak: sword and sandal (azaz kard és szandál) filmekként emlegetik őket, és nem csupán a mozivásznon, de televíziós sorozatként is taroltak. Utóbbi műfajt lovagolta meg az egyre jobb sorozatokat gyártó HBO is, amikor néhány évvel ezelőtt leforgatta a Róma című több epizódból álló alkotást, majd most a Starz című amerikai mozicsatorna által készített sorozatot átvéve az európai közönséggel is megismerteti a számos sorozat megszületése – Smallville, Buffy, a vámpírok réme – fölött bábáskodó Steven S. DeKnight által kiötölt újabb történetet, a Spartacus: Az aréna isteneit.
Ha valaki azt hinné, hogy megint csak egy olyan, a mitológia és a történelem világát meglehetősen infantilisan értelmező „akciósorozatról” van szó, mint a 90-es években készült Xéna, a harcos hercegnő vagy a Herkules, az nagyot téved. Az Amerikában sportnak tekintett pankráció összecsapásait idéző, gyerekközönség előtt is bátran vetíthető szandálos filmek ideje lejárt, mióta megjelent Frank Miller 300 című képregénye, valamint azt azt híven, sajátos képi megoldásokat alkalmazva feldolgozó mozi. A thermopülai csatát szinte már cyberpunk-arcokat felvonultató, a képregényes alapokat a vizuális megoldások szintjén is felválalló, lassított felvételekkel bemutató film a képregényhez hasonlóan kultuszművé vált, és saját iskolát teremtett – olyannyira, hogy az egyik, a History Channelen futó, ókori témájú ismeretterjesztő sorozat is ebben a stílusban készült.
Szinte magától értetődő volt hát, hogy előbb-utóbb valamilyen televíziós sorozatban is megjelenik ez a vizuális világ. A most indult Spartacus: Az aréna istenei amúgy nem a legelső ilyen sorozat, mivel ebben tulajdonképpen a korábban vetített Spartacus: vér és homok előzményeit dolgozzák fel. Az első széria magának a legendás gladiátornak a történetét meséli el, míg a második csupán felhasználja a nevét, de csak a többi karaktert vették át. Mindettől függetlenül ugyanúgy egy alternatív ókorba kalauzolja el a nézőt, mint a 300 vagy az „anyasorozat”. A „szandálpunk” ókorban sötét, pasztellszerűen színezett háttér előtt, félhomályos sikátorokban és pompás, de romlottságtól terhes palotákban járunk, amelyek semmivel sem veszélytelenebbek, mint a gladiátorarénák. A mindennapi élet az erőszak, a hatalom és a szex körül forog, és mind az erőszakos, mind az erotikus jeleneteket a lehető legexplicitebben tárják a néző elé – a durván csonkolt végtagokból, az elvágott nyaki ütőerekből sugárban dől a vér, és szinte tízpercenként szembesülünk egy-egy esztétikusan filmezett, de már-már softcore-ba hajló erotikus snittel.
Az alaptörténet: Quintus Lentulus Batiatus, a John Hannah által kiválóan alakított gladiátorképző-tulajdonos minden áron be akar kerülni a felső tízezerbe, ehhez viszont az kell, hogy legjobb gladiátorai dicsőséget szerezzenek, és Capua városának új arénájában is felléphessenek. Ennek érdekében bármire hajlandó, de természetesen nála jóval aljasabb ellenségei is mindent elkövetnek azért, hogy számításait keresztülhúzzák.
A sorozat minden, a Római Birodalomról meglévő sztereotípiát felvonultat: a dekadencia, az intrikák, az erőszak jelentik a történet eszszenciáját – mégsem jelenthető ki, hogy sablonos, fantáziátlan alkotás lenne. (Külön geg, hogy Batiatus feleségét az a Lucy Lawless játssza, aki annó a Xéna címszerepét alakította.) Ahogy a 300 alternatív ókori világa is be tudja szippantani a nézőt, ugyanúgy a Spartacus-sorozat is hitelesen „adja el” a maga sajátosan értelmezett, véres szandálpunk-univerzumát.
Spartacus: Az aréna istenei. (Spartacus: Gods of the Arena. Amerikai történelmi drámasorozat, 2011, 6 rész. Vetítés: Vasárnap esténként az HBO-n.) Rendezte: Steven S. DeKnight. Producer: Steven S. DeKnight. Szereplők: John Hannah, Dustin Clare, Lucy Lawless, Peter Mensah, Manu Bennett. Írta: Steven S. DeKnight. Zene: Joseph Loduca. Értékelés az 1-10-es skálán: 9
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
szóljon hozzá!