2009. július 08., 09:532009. július 08., 09:53
Meg aztán a Manfréd és Ellie közötti romantikus szálat el is kellett varrni, ezért most itt a Jégkorszak 3., amely mindenben hozza az előző epizódokból jól ismert hangulatot és poénözönt – a gond csak az, hogy maga a történet meglehetősen vékonyra sikeredett.
Az alkotók ugyanis úgy gondolták, ha már ősállatokról van szó, ki kellene aknázni a Jurassic Park 1993-as bombasikere után kialakult dinóőrületet, ezért aztán a főhősöket jókora anakronizmussal a csupa fog, csupa karom ősgyíkok közé küldték.
Ice Age: Dawn of the Dinosaurs. Amerikai animációs film, 96 perc, 2009. Rendezte: Carlos Saldanha. Szereplők: Queen Latifah, Denis Leary, John Leguizamo, Ray Romano. Írta: Michael Berg. John Powell. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3 |
A témát a második részben már megpendítették – akkor két, réges-rég jégbe fagyott, majd az olvadás során kiszabadult őshüllő terrorizálta a jégkorszak emlőseit –, és a jelek szerint úgy vélték: ha akkor bejött az ötlet, akkor nem árt még egy bőrt lehúzni a dinókról.
Mindez pedig meglehetősen erőltetetté teszi az egész sztorit: miután Ellie vemhessége nyomán Siden is eluralkodik a szülői ösztön, a kissé kótyagos lajhár elindul családot keresni. A megoldást egy baleset után a jégmező alatt találja meg három jókora tojás képében. A tojásokból hamarosan három dinógyerek kel ki, ám az idill nem tart sokáig, megjelenik ugyanis a dinómama, aki ivadékait Siddel együtt elrabolja, így a főhősök elindulnak, hogy kiszabadítsák.
A dinók fennmaradásának mikéntjére az Elveszett világból ismert választ kapjuk: a Föld egy eldugott részén fennmaradt az őshüllők továbbéléséhez szükséges mikroklíma, ahol a buja őserdőkben zavartalanul folytatják tevékenységüket a különféle szauruszok. Természetesen abban nem lenne semmi spíl, ha egy nyamvadt, növényevő Hadrosaurussal kellene megküzdeni, ezért az ellenfél egy óriási ragadozó.
Az erőltetett alaphelyzet alaposan rányomja bélyegét a mozira: mivel animációs filmről van szó, amelyet gyerekeknek szántak, túl sok véres-üldözős jelenetet nem zsúfolhattak bele, márpedig anélkül valamirevaló dinófilm nehezen képzelhető el. Így aztán olyan langyos történetet kapunk, hogy attól még egy dinótojás sem kelne ki: a főhősök baktatnak a dzsungelben, néha lenyomnak egy-egy húsevő növényt vagy néhány raptort, de a néző egy pillanatig sem érzi úgy, hogy a forgatókönyvírók akárcsak a legkisebb erőfeszítést is megtették volna annak érdekében, hogy a megszokott, jól bevált panelokhoz képest valami újszerűt is belevigyenek a sztoriba.
Ennek nyomán a Jégkorszak 3.-ról még az előző részekhez képest is sokkal inkább elmondható, hogy nem több szituációs gegek laza fonatánál, bár tény, hogy poénból legalább néhány sikerültebb belefért a filmbe. Az új főhős, a dinók világában élő, harcedzett, félszemű, a hosszas magánytól kissé megzakkant menyét például telitalálat, és az elmaradhatatlan, ezúttal romantikus kalandba keveredő motkány meg a szülési jelenet is komoly kihívást jelent a rekeszizmok számára.
Ennyi azonban nem igazán elég ahhoz, hogy a „Vége” felirat megjelenése után a néző ne azt gondolja: a kötelező hepiend ellenére a főszereplő emlősök mégiscsak áldozatul estek a dinóknak – jobban mondva annak a koncepciónak, hogy az őshüllő felbukkanása már fél siker, így aztán a másik feléhez szükséges tényezőkkel, mint például az igazi történet, már nem is nagyon érdemes foglalkozni.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.