2009. június 24., 09:342009. június 24., 09:34
Szabó, miután méltatta az igazgató munkásságát, mely során az opera tekintélyes repertoárt állított össze – Simon igazgatása alatt az opera egyik alapprogramja volt Erkel Ferenc műveinek bemutatása – megköszönte húszéves kitartását. Selmeczi György zeneszerző-karmester elmondta, büszke arra, hogy Kárpát-medence-szerte a Kolozsvári Magyar Opera tűzte műsorára a legtöbb kortárs művet, melyben Simon Gábornak nagy szerepe volt. A gálaműsor végén egyébként díszoklevelet nyújtottak át Simonnak, mely szerint a társulat örökös tagjává választja a leköszönő igazgatót.
Szép Gyula, az intézmény igazgatóhelyettese lapunk megkeresésére elmondta: sikeres évadot zártak, mely a kolozsvári opera és színház történetében a 217., az opera különválása óta pedig a 60. volt. Hozzátette, számos előadást tartottak, annak ellenére, hogy másfél hónapig szünetelni kényszerültek az Európai Színházi Unió 17. Fesztiválja miatt. „Azt hiszem, nem túlzok, ha a mostanit a magyar zenének szánt évadnak nevezem” – mondta el az igazgatóhelyettes, kiemelve Ciro Pinsuti Mattia Corvino című operájának bemutatását, mely a mű első magyar nyelvű bemutatója volt.
Megemlítette a május végén lezajlott, Hárman Erdélyben című zenei fesztivált, amelyet Veress Sándor, Farkas Ferenc és Lajtha László tiszteletére rendeztek meg, három olyan zeneszerző munkáiból válogatva, akik sok tekintetben kötődtek Erdélyhez és Kolozsvárhoz. Veress Sándor például Kolozsváron született, és jelentős népzenegyűjtő munkát végzett a Csángóföldön, Farkas Ferenc pedig 1941–1944 között a kolozsvári zeneakadémia rektora volt. A zenei fesztivál mellett az évadban műsoron tartották Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátékát is.
Szép Gyula hangsúlyozta, intézményük egyedülálló Romániában, sőt a világon is, kisebbségi opera lévén, mégis igyekeznek a lehető legváltozatosabb programot kínálni a közönségnek. „Gyakorlatilag mindent játszunk, aminek köze van a zenéhez, operát és operettet, hangversenyeket és balettet – mondta, hozzátéve – kis intézmény vagyunk, körülbelül 250 alkalmazottal, ennek ellenére jelentős a repertoárunk, az idei évad programjában 37 cím szerepelt.”
Az igazgatóhelyettes kérdésünkre elmondta, Simon Gábort mandátumának lejártával nem mentik fel azonnal igazgatói tisztségéből. „Meg kell várnunk a minisztériumi végzést, ami hivatalossá teszi az igazgatói tisztség felszabadulását. Egy időre természetesen ideiglenes vezetőt nevezünk ki az intézmény élére, amíg kiírjuk a pályázatot az állásra. Fölösleges lenne most találgatni, hogy kik fognak pályázni, vagy kik az esélyesek. Simon Gábor egyébként korábban már jelezte hogy szeretné ismét megpályázni a tisztséget” – mondta el Szép Gyula.
Szintén az igazgatóhelyettestől tudtuk meg, hogy a következő évad elején Vásáry Tamás budapesti karmester vezényletével mutatják majd be Giuseppe Verdi Az álarcosbál című operáját, az évad második felében pedig néhány Erkel Ferenc-mű felújítását tervezik, többek között a Brankovics György szerepel majd a társulat műsorlistáján. Ezenkívül számítani lehet majd Venczel Péter Ali baba és a negyven rabló című musicaljének bemutatására, és természetesen nem marad majd el a szokásos szilveszteri műsor sem. „Természetesen ezeken kívül vannak még terveink, de a nehéz anyagi helyzetünk miatt nem tudhatjuk előre, hogy mit sikerül megvalósítani, és mit nem” – fogalmazott a helyettes igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok