2009. március 30., 10:492009. március 30., 10:49
„Nem tartom magam a műfaj szakértőjének, de igencsak foglalkoztat, hogy mitől, miért volt hallatlanul sikeres, és éledt újra a kuplé” – indította előadását Selmeczi, aki valódi showmanként bűvölte el a kultúrtörténeti előadás közönségét. A szakember elsősorban a cigányzenéből, valamint a svábság és a zsidóság népzenéjéből eredezteti a pesti (nagyváradi, temesvári stb.) kuplékat.
Előadása során nemzetközi síkra is elkalandozott, vázolta a szving, a francia sanzonok, majd a német liedekből kifejlődött dalok sikerét. „Mindez giccs” – állapította meg sommásan. E könnyed, bús, borongós – Hamvadó cigarettavég, Köszönöm, hogy imádott című – vagy az igen pattogó ritmusú Jaj cica, eszem azt a csöpp kis szád, Hallod-e Rozika, te kezdetű dalok szerinte akkor hódították meg a világot, amikor a zeneszerzők olyan magasságokba emelkedtek, ahová a közönség már nem tudta, és nem is akarta követni őket.
Ugyanakkor a háborúk borzalmait is feledni szerették volna az emberek azzal, hogy belefeledkeztek a kuplék romantikus, könnyed, érzelmes világába. A régi dalok új térhódításából kiindulva a szakember megállapította: „kuplémúzeumban élünk, elutasítjuk a jelenlegi rideg valóságot.” Selmeczi bevallotta, most is ír kuplékat, de úgy véli, hogy bár van igény a műfajra, ilyesmit komponálni anakronizmusnak számít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok