Romániai irodalom a magyar könyvespolcokon

A találkozás egy olyan biológusról szól, akit meghívnak Nápolyba kutatni, és 1941-ben, amikor Románia belép Hitler oldalán a második világháborúba, nem tér vissza hazájába. Az 1980-as években azonban hazacsalogatják, és a román titkosszolgálat, a Szekuritáté barátoknak, iskolatársaknak nevezett emberekkel veszi körül, akik folyamatosan jelentéseket készítenek róla. Esterházy Péter utalt arra: A találkozásból jól látni, hogy mi volt a különbség a román és a magyar diktatúra között. „A román erősebb volt, és ezért a társadalomnak okozott kár is nagyobb volt” – vélekedett az író.

Az eltűnt délelőtt története 1916-ban kezdődik, főhősei a történet kezdetén öregasszonyok, akik beszélgetéseik során visszafiatalodnak, majd az egészen 1989-ig húzódó regény végére ismét megöregszenek.

Gabriela Adameşteanu a kötetben átfogott több mint hét évtizedet elherdált időnek tartja, szerinte az első világháborúba való belépéssel Románia elvesztette lehetőségét a modernizációra, a csatlakozásra Európa nyugati feléhez. Az írónő elmesélte, hogy nem szokványos módon ismerkedett meg Esterházyval: franciául olvasta a Javított kiadást, és úgy érezte, mintha saját könyvét olvasta volna.

A határon túli magyar könyvkiadók termésének magyarországi könyvtárakba való eljuttatásáról szintén a könyvfesztivál keretében egyeztetett Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke a Romániai Magyar Könyves Céh képviselőivel. Harsányi szerint ezen kiadók kötetei nehezebben jutnak el a magyar könyvtárakba, mert a vállalatoknak nincs megfelelő magyarországi marketingjük.

A tervek szerint a kiadók a náluk megjelent, Magyarországon eddig ismeretlen könyvekből összeállított válogatást mutatnak majd be a magyarországi könyvtári szektornak, és közös megegyezéssel határozzák meg a példányszámot és a ráfordítás mértékét.

Harsányi szerint egyszerűbb a helyzet az erdélyi kiadókkal, amelyek közös könyvescéhbe egyesültek. A programot azonban csupán Erdélyre meghirdetni nem volna szabad; meg kell keresni azokat a műhelyeket a többi határon túli területen is, amelyeket be lehet vonni ebbe az együttműködésbe – hangsúlyozta az elnök. Mint mondta, várhatóan néhány tízmillió forintot mozgósítanak idén erre a célra, a pályázat meghirdetését pedig 2009 őszére tervezi az NKA.