Rom alatti emlékezet

Mentik az összedőlt kölni levéltár anyagait. Európa és egyben Németország egyik legjelentősebb és legnagyobb archívuma, a kölni levéltár összeomlása után több évszázados oklevelek, történelmi könyvek, filmek, levelek válhattak a katasztrófa martalékává.

Hírösszefoglaló

2009. március 10., 10:252009. március 10., 10:25

Csak az elmúlt hétvégén tudtak nekilátni a romok eltakarításának az összedőlt kölni levéltár környékén. A szakadatlan eső miatt a daruk elsüllyedtek a felázott talajban, ráadásul a szerencsétlenség helyén egy hatalmas kráter is keletkezett, amely törmelékekkel volt tele.
A kölni városi levéltár március 3-án omlott össze, „magával rántva” két szomszédos épületet is. Az archívumban tartózkodók az utolsó pillanatban elhagyták az épületet, miután a közelgő katasztrófára egy „megmagyarázhatatlan” morajlás után az ott dolgozó építőmunkások figyelmeztettek.

A két szomszédos épületben is állítólag csak az a két személy tartózkodott, akiket a hatóságok eltűntnek nyilvánítottak, s egyikük holttestét már meg is találták.
Az észak-rajna-vesztfáliai városban drámai helyzet alakult ki. A szakadatlan eső következtében az elmúlt hét végéig nem tudtak hozzálátni a romok eltakarításához, amelynek mennyiségét a szakértők mintegy 800 tonnára becsülik. 

A terület megtisztítása heteket vehet igénybe. A hatóságok a város szélén üresen álló hatalmas csarnokokat béreltek, ahol további hetekbe telik majd a romok szelektálása, különös tekintettel a felbecsülhetetlen értékű levéltári kincsek – remélhetőleg legalább – egy részének megmentésére.

Európa és egyben Németország egyik legjelentősebb és legnagyobb archívumának összeomlása után több évszázados oklevelek, testamentumok, pápai, illetve császári rendeletek, történelmi könyvek, filmek, levelek válhattak a katasztrófa martalékává, bár halvány remény van arra, hogy egy részük a romok eltakarítása után még részben megmenthető, illetve restaurálható.

Az archívum legrégebbi dokumentuma 922-ből származott, s a levéltárban olyan történelmi nagyságok feljegyzéseit is őrizték, mint Napóleon vagy a háború utáni első kancellár, Konrad Adenauer, de nyoma veszett Karl Marx, Friedrich Engels, Hegel vagy éppen Heinrich Böll korabeli feljegyzéseinek is. S mindez csak töredéke azoknak az eltűnt iratoknak, illetve feljegyzéseknek, amelyek az elmúlt évszázadok, illetve évtizedek hírességeitől származtak.

A levéltári anyagok értékét jól jelzi, hogy azok 400 millió euróra voltak biztosítva.
A levéltár igazgatója szerint a négyemeletes épületben összesen 30 kilométert tett ki azoknak a polcoknak a hosszúsága, amelyeken a különböző dokumentumokat, leveleket, feljegyzéseket tárolták. A hetvenes évek elején átadott levéltári épület így is szűknek bizonyult, jelentős mennyiségű levéltári anyagnak a polcokon már nem jutott hely, így azokat ládákban tárolták.

A sors iróniája, hogy a ládákban őrzött dokumentumok nagyobb valószínűséggel élhették túl a katasztrófát, bár egyelőre ez is bizonytalan. A restaurálás pedig éveket vagy évtizedeket vehet igénybe.

A felelősség feltárása ugyancsak rendkívül vontatottan halad. Szinte bizonyos, hogy a levéltár összeomlása a metróépítés következményeként történt, de a tényleges mulasztásokkal kapcsolatban még folyik az egymásra mutogatás. A bírálatok középpontjában a kölni közlekedési vállalat áll, az azonban elutasít mindenfajta felelősségvállalást.

Szakértők szerint a több éve tartó metróépítés során „óriási hibák” történtek és „katasztrofális döntések” születtek. Ezek közé tartozott mindenekelőtt a talajvíz elszivattyúzása, amelynek következtében valósággal elfogyott a föld a levéltár és a környező épületek alól.
Hivatalos közlés szerint a levéltár szomszédságában több épület is veszélyeztetett.

A legtöbbet közülük kiürítették, több mint 60 családot költöztettek ki otthonaikból. De a távolabbi épületek lakosai szintén attól tartanak, hogy házaik is az archívum sorsára juthatnak.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést