A Szentegyházi Gyermekfilharmónia idén, a lengyel–magyar szolidaritás évében hagyományos nyári hangversenykörútján Magyarországra, Kis-Lengyelországba és a Felvidékre látogatott augusztus 11–22. között.
2016. augusztus 24., 12:432016. augusztus 24., 12:43
A csoport négy lengyel dallal is készült a turnéra, amelyekkel nagy sikert arattak minden helyszínen. Lengyelországba a szentegyházi huszárok és három honvédcsapat hagyományőrzői is a filivel utaztak.
„Összesen százharmincnyolc gyermek, kilenc kísérővel, szakáccsal, kuktákkal, tolmáccsal, filmessel és sofőrökkel indult Szentegyházáról Lengyelország felé. Együttesünket lengyelországi tartózkodásunk első három napján hagyományőrző huszárok kísérték Erdélyből és Magyarországról” – tudtuk meg Haáz Sándor karnagytól, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjétől. Kilenc helyszínen tíz koncertet és egy kisebb hangversenyt tartottak. Azt is megtudtuk, hogy három nem szentegyházi fiatal is felvételt nyert eredményei alapján a filharmóniába, a nagyváradi Baranyi Nagy Tünde, a kézdiszentkereszti Gáspár Henrietta és az alsósófalvi Fülöp Attila.
Haáz Rezső szülővárosában is jártak
Első koncertjüket a magyarországi Nyíradonyban tartották meg augusztus 11-én, ezt másnap a nyíregyházi evangélikus nagytemplomban folytatták, ami egyben a lengyel dalok főpróbája is volt, majd augusztus 13-án a három autóbusz elindult Lengyelországba. Az első állomás Szczawnica volt, ide érkeztek az 1848/49-es szabadságharc hagyományőrző csapatai is. Délután Ószandecben díszmenetben vonultak a Szent Kinga-kolostor udvarára hangversenyt tartani. Aztán a Dunajecen tutajoztak, és énekeltek a huszárokkal együtt. Szczawnicán, a városi gyógyfürdőt annak idején kiépítő Szalay József, illetve Eszterházy János szobránál koszorúztak, az emlékhelyeken a honvédek díszlövéseket adtak le.
Tarnówban a csapat felkereste Bem apó, az 1848/49-es szabadságharc hős tábornokának síremlékét, megkoszorúzta a magyar nyelvű emléktáblát, ezt szabadtéri koncert követte. Luzsnán szintén szabadtéri kiskoncertet tartottak, majd számtalan magyar honvédsírt szalagoztak fel a gyermekek. Innen Krakkóba utaztak, ahol bár a szabadtéri nagykoncert végét ismét elmosta az eső, a jezsuita templomban tartott hangverseny Haáz szerint talán a legszebben sikerült a turné alatt.
A hazaúton a filisek felléptek a kórusvezető nagyapja, a székelyudvarhelyi múzeum névadója, Haáz Rezső szülővárosában, a felvidéki Szepesbélán, majd Magyarországra visszatérve augusztus 20-án Miskolcon adtak díszhangversenyt, amit óriási táncház és vidám utcazenélés követett. A gyermekfilharmónia idei hangversenykörútját Ózdon zárta. Haáz Sándor elmondta, az utazás költségeit a Bethlen Gábor Alaptól nyert pályázat fedezte, de az étkezést és a szállást önerőből oldották meg.
Az együttes kísérője, tolmácsa, Biróné Hasznos Hanna javaslatára négy lengyel éneket sikerült beilleszteni a repertoárba – mesélte Haáz. Így két lengyel népdal, egy mozgalmi nóta és egy szent ének – mely a lengyelek Fekete Madonnájához köthető – került be a repertoárba. Ez utóbbi nagyon népszerű katolikus búcsús ének, amit meghatottan együtt énekelt a közönség a gyermekekkel – tudtuk meg. A mozgalmi nótát (magyarul: Hajnal óráján) a lengyelek sördalként ismerik, a Kakukk Jankót és az Egri ménest magyar és lengyel szöveggel is előadta a kórus.
Segítettek a kiejtésben
A turné résztvevői naplót vezetnek élményeikről. Tamás Krisztina lassan öt éve tagja a csoportnak, most tizenöt éves, kórustagként kezdte, majd fuvolásként került át a zenekarba. Lapunknak elmesélte, hogy az idei turné valóban eseménydús volt. Számára legkedvesebb emlékként a dunajeci tutajozás maradt meg. Krisztina azt is elmondta, hogy szeret utazni, s bár hosszú volt az út, a jó társaságnak köszönhetően sosem volt unalmas. „A lengyel közönség nagyon lelkes volt, főleg a lengyel dalok hallatán. Velünk együtt énekeltek, de volt olyan eset is, amikor utólag kedvesen kijavították az apróbb kiejtési hibákat” – tette hozzá Tamás Krisztina.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!