A Szentegyházi Gyermekfilharmónia idén, a lengyel–magyar szolidaritás évében hagyományos nyári hangversenykörútján Magyarországra, Kis-Lengyelországba és a Felvidékre látogatott augusztus 11–22. között.
2016. augusztus 24., 12:432016. augusztus 24., 12:43
A csoport négy lengyel dallal is készült a turnéra, amelyekkel nagy sikert arattak minden helyszínen. Lengyelországba a szentegyházi huszárok és három honvédcsapat hagyományőrzői is a filivel utaztak.
„Összesen százharmincnyolc gyermek, kilenc kísérővel, szakáccsal, kuktákkal, tolmáccsal, filmessel és sofőrökkel indult Szentegyházáról Lengyelország felé. Együttesünket lengyelországi tartózkodásunk első három napján hagyományőrző huszárok kísérték Erdélyből és Magyarországról” – tudtuk meg Haáz Sándor karnagytól, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjétől. Kilenc helyszínen tíz koncertet és egy kisebb hangversenyt tartottak. Azt is megtudtuk, hogy három nem szentegyházi fiatal is felvételt nyert eredményei alapján a filharmóniába, a nagyváradi Baranyi Nagy Tünde, a kézdiszentkereszti Gáspár Henrietta és az alsósófalvi Fülöp Attila.
Haáz Rezső szülővárosában is jártak
Első koncertjüket a magyarországi Nyíradonyban tartották meg augusztus 11-én, ezt másnap a nyíregyházi evangélikus nagytemplomban folytatták, ami egyben a lengyel dalok főpróbája is volt, majd augusztus 13-án a három autóbusz elindult Lengyelországba. Az első állomás Szczawnica volt, ide érkeztek az 1848/49-es szabadságharc hagyományőrző csapatai is. Délután Ószandecben díszmenetben vonultak a Szent Kinga-kolostor udvarára hangversenyt tartani. Aztán a Dunajecen tutajoztak, és énekeltek a huszárokkal együtt. Szczawnicán, a városi gyógyfürdőt annak idején kiépítő Szalay József, illetve Eszterházy János szobránál koszorúztak, az emlékhelyeken a honvédek díszlövéseket adtak le.
Tarnówban a csapat felkereste Bem apó, az 1848/49-es szabadságharc hős tábornokának síremlékét, megkoszorúzta a magyar nyelvű emléktáblát, ezt szabadtéri koncert követte. Luzsnán szintén szabadtéri kiskoncertet tartottak, majd számtalan magyar honvédsírt szalagoztak fel a gyermekek. Innen Krakkóba utaztak, ahol bár a szabadtéri nagykoncert végét ismét elmosta az eső, a jezsuita templomban tartott hangverseny Haáz szerint talán a legszebben sikerült a turné alatt.
A hazaúton a filisek felléptek a kórusvezető nagyapja, a székelyudvarhelyi múzeum névadója, Haáz Rezső szülővárosában, a felvidéki Szepesbélán, majd Magyarországra visszatérve augusztus 20-án Miskolcon adtak díszhangversenyt, amit óriási táncház és vidám utcazenélés követett. A gyermekfilharmónia idei hangversenykörútját Ózdon zárta. Haáz Sándor elmondta, az utazás költségeit a Bethlen Gábor Alaptól nyert pályázat fedezte, de az étkezést és a szállást önerőből oldották meg.
Az együttes kísérője, tolmácsa, Biróné Hasznos Hanna javaslatára négy lengyel éneket sikerült beilleszteni a repertoárba – mesélte Haáz. Így két lengyel népdal, egy mozgalmi nóta és egy szent ének – mely a lengyelek Fekete Madonnájához köthető – került be a repertoárba. Ez utóbbi nagyon népszerű katolikus búcsús ének, amit meghatottan együtt énekelt a közönség a gyermekekkel – tudtuk meg. A mozgalmi nótát (magyarul: Hajnal óráján) a lengyelek sördalként ismerik, a Kakukk Jankót és az Egri ménest magyar és lengyel szöveggel is előadta a kórus.
Segítettek a kiejtésben
A turné résztvevői naplót vezetnek élményeikről. Tamás Krisztina lassan öt éve tagja a csoportnak, most tizenöt éves, kórustagként kezdte, majd fuvolásként került át a zenekarba. Lapunknak elmesélte, hogy az idei turné valóban eseménydús volt. Számára legkedvesebb emlékként a dunajeci tutajozás maradt meg. Krisztina azt is elmondta, hogy szeret utazni, s bár hosszú volt az út, a jó társaságnak köszönhetően sosem volt unalmas. „A lengyel közönség nagyon lelkes volt, főleg a lengyel dalok hallatán. Velünk együtt énekeltek, de volt olyan eset is, amikor utólag kedvesen kijavították az apróbb kiejtési hibákat” – tette hozzá Tamás Krisztina.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!