A pincéből a palotába

A Mátyás Bécselőtt a püspöki palota visszaszolgáltatásátkövetően került vissza a római katolikus egyháztulajdonába – a rezidencia államosításaóta a Körösvidéki Múzeum pincéjébenőrizték, a palotát ugyanis a benne levő értékekkelegyütt vette el az állam. Kiss Loránd ésPál Péter marosvásárhelyi restaurátora barokk palota egyik termében kezdte meg a műalkotáshelyreállítását, a védőborítókénthasznált kínai zsírpapír lefejtését.A képet érkezésük előtt deszkárafeltekerve szállították fel a pincébőlaz emeletre. A restaurátorok szerint az 5x7 méteresfestményen a szállítás törésnyomaiugyan látszanak, de más, nagyobb hibákat eddignem észleltek rajta. Szerintük a kép meglehetősenjó állapotban van, a munka során helyrehozható.
Jakobovits Miklós képzőművész,a Barabás Miklós Céh elnöke azonbanmegdöbbenésének adott hangot, amikor a szállításkörülményeiről értesült. „Óvtama püspök urat, előre szóltam neki, hogy kellőkörültekintéssel járjanak el a képpel.Szakszerűen kellett volna feltekerni, nehogy megtörjönrajta a festékréteg, mert akkor nem lehet márrestaurálni” – jelentette ki Jakobovits, hozzátéve,hogy korábban ő a budapesti Szentkirályi Miklóstvagy a sepsiszentgyörgyi Vinczeffy Lászlótajánlotta a püspökség figyelmébe.Szerinte mindketten kellő szakértelemmel végeztékvolna el a munkát, hiszen Szentkirályi a MagyarRestaurátorkamara elnöke, a Debrecenben találhatóhárom Munkácsy-festményt ő restaurálta,Vinczeffy pedig a Székely Nemzeti Múzeumfőrestaurátoraként szintén megfelelőreferenciákkal rendelkezik.
„Nemzeti értékről vanszó, és egyenesen bűn, amit aművelnek vele. Olyan,mintha egy Munkácsy-festményt hajítanánakki az ablakon. A két fiatalember nevét én nemismerem, pedig a Romániai Magyar KépzőművészekSzövetségének művészeti szakemberekéntminden képzőművészről, restaurátorróltudok az országban” – jelentette ki a BarabásMiklós Céh elnöke.

Jó ajánlássalérkeztek

„Előbb megnéztük afestményt, felmértük, mennyi és milyenmunka vár ránk, csak azután döntöttünkúgy, hogy elvállaljuk. Mi nem olcsójánosokkéntjöttünk ide Nagyváradra, korábban márrestauráltuk Michelangelo Untergerber egyik 18. századioltárképét” – nyilatkozta lapunknak KissLoránd. A képzett restaurátorokat az országbana művelődésügyi minisztérium akkreditálja.Pál Péter neve szerepel a listán, ő Bukarestbentanult festészetet és restaurálást, KissLoránd pedig Kolozsváron végzett grafika szakon.A két fiatalember 1999 óta dolgozik együtt, atöbbi között a marosvásárhelyi belvárosiKeresztelő Szent János-plébániatemplomoltárképeinek felújításábanvesznek részt. Tempfli József megyés püspökszerint a restaurálással megbízott fiatalszakemberekről jó ajánlások érkeztek,másrészt annál többet, mint amit ők kérteka munkáért, nem tudnának erre a célrafordítani. Számításaik szerint a hatalmasfestmény felújításának költségeiígy is meghaladják majd a 25 ezer eurót.

Mázolók a kápolnában

A nagyváradi katolikuspüspökségnek a műértők már korábbanis felrótták, hogy felelőtlenül kezeli amegmaradt műtárgyakat. A bazilika hajójánakjobb oldali emeletén 2001-ben nyitották meg azEgyházművészeti Barokk KéptáratJakobovits Miklós és Alexandru Saseanu közösmunkája eredményeként. Egyéves munkávalrestaurálták a képtár többtucatnyihatalmas értékű festményét, köztükBenczúr Gyula Schlauch Lőrinc bíborosrólfestett képét is. A képtárat azonban egyéve bezárták, annak ellenére, hogy aváros egyik nevezetessége lett, vonzotta a külföldituristákat. Fodor József, a püspökségvikáriusa szerint a festményeket a barokk palotábavitték át, ahol a termek falait díszítik.
A püspöki palota visszakapottkápolnájának restaurálásáta Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumatámogatta, és az egyházi műemlékekrestaurálásával foglalkozó Teleki LászlóAlapítvány szakemberei véleményezték.Látogatásuk során kiderült, hogy a kápolnarestaurálását szobafestőkre és mázolókrabízták a tulajdonosok. A többi teremben jelenlegis ők dolgoznak. n

G. G.

Keret
Angeli és Makart tanítványa

Koroknyai Ottó festőművész(1859–1898) tanulmányait a bécsi akadémiánvégezte, ahol Angeli és Makart tanítványavolt. A budapesti Műcsarnokban 1886-ban a Munkácsy-díjatnyerte el. Korai arcképei még lágy festőiségetmutatnak, később főleg novellisztikus témájúéletképeivel szerzett hírnevet. A millenniumidején átmenetileg történeti festészettelis foglalkozott. A Mátyás Bécs előtt címűképet is ebben az időszakban, Ipolyi Arnold püspökrendelésére festette.