Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról

rendhagyó irodalomóra

Nagy Zalán: „hús-vér” szerzők láttán csöppet sem ritka, hogy az 5–8-as diákoknak elkerekednek a szemeik, hiszen az írók, költők mindaddig a tankönyvekbe és távoli időkbe zárva éldegéltek

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői. A Vidékek, irodalmak elnevezésű kezdeményezés keretében szervezett rendhagyó irodalomóra-sorozatról Nagy Zalán költőt, a Helikon folyóirat legfiatalabb szerkesztőjét kérdeztük, lévén ő korban még elég közel áll a diáksághoz, így talán közvetlenebb a rálátása arra, miként közelítenek a tizenévesek a kortárs irodalomhoz.

Kiss Judit

2025. március 15., 08:362025. március 15., 08:36

2025. március 17., 18:242025. március 17., 18:24

A Helikon szépirodalmi folyóirat szerkesztői az elmúlt hónapokban számos erdélyi helyszínen tartottak rendhagyó irodalomóra-sorozatot általános és középiskolásoknak, hogy a diákok közvetlenül, személyesen találkozhassanak az alkotókkal. Nagy Zalánt, a folyóirat legfiatalabb szerkesztőjét, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar-norvég szakos bölcsész hallgatóját kértük meg, összegezze tapasztalatait.

Azért esett a választásunk a fiatal költőre – akinek debütkötetét egyébként már több ízben díjazták –, mert korban még elég közel áll a diáksághoz, így talán közvetlenebb a rálátása arra, miként közelítenek a tizenévesek a kortárs irodalomhoz.

Vidékek, irodalmak volt az átfogó, az RMDSZ által tavaly szeptemberben elindított és idén februárban zárult irodalomtámogatási program neve. A projekt keretében Erdélyben élő írókat és műveiket népszerűsítették a szórványban, a médiában.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Népes diákközönség a zilahi találkozón

Fotó: Demyen Tamara

„Mi összesen nyolc településen léptünk fel október és február között, főként iskolákban, »élesben«, a diákoknak bemutatkozva. Sorrendben a következő településeken:

Idézet
Zilah, Szilágysomlyó, Kraszna, Sarmaság, Szilágycseh, Szamosújvár, Kolozsvár, Szászfenes. Egyetemi tantárgyleírásokba szokták beleírni, hogy frontális előadás, ezen mindig vigyorgok egyet a szó katonás konnotációja miatt. Remélem, nem voltunk »frontálisak« azzal a nagyjából 300 diákkal, akiknek meséltünk a Helikonról, régi és új irodalmi »térképekről«.

Célunk volt eljutni olyan helyekre, ahol ezelőtt nem jártunk, utakat tettünk tehát a Szilágyságba, avagy Zilahra és környékére, szem előtt tartva, hogy innen származott a Helikon alapító-főszerkesztője, Szilágyi István” – mondta el a fiatal szerkesztő.

„A samponos flakon apró betűi nem állnak annyira távol egy jó novellától, mint hinnénk”

Felvetettük azt is: sok szó esik manapság arról, hogy nem egyszerű a fiatal, főként a mozgókép, vagy egyáltalán a kép dominanciájához szokott diákságot közel vinni az írott szó, az irodalom bűvöletéhez. Az egyetemista Nagy Zalán nem áll távol korban a középiskolás korosztálytól, megkérdeztük, helyszíni tapasztalatai alapján mi körvonalazódott számára, milyen a diákságnak a kortárs, élő irodalomhoz fűződő viszonya.

„Azt hiszem, a legtöbb íróval, »irodalombűvölővel«, akikkel beszélgettem, egyetértettünk abban, hogy a diákokat most is erősen foglalkoztatja az írott szöveg. Persze másfajta, talán egyneműbb szövegek ezek – gondoljunk csak az egyneműsödő médiára –, de elsősorban az a legfontosabb, hogy aktív kapcsolatot ápoljunk a nyelvvel.

Ha ez pipa, akkor van mire építeni, van hova tovább, a samponos flakon apró betűi nem állnak annyira távol egy jó novellától, mint hinnénk, ahogy a hollywoodi filmektől is eljuthatunk egészen az antikvitásig, az eposzig” – fejtette ki Nagy Zalán.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Helikon-szerkesztők az iskolában. Nagy Zalán, Papp Attila Zsolt és Demeter Zsuzsa a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Úgy fogalmazott, a kép dominanciáját viszont ő is érzékeli, a Helikon szerkesztősége rendszerint próbált „rájátszani” kép és szöveg viszonyára, például egyetlen fotóból kiindulva írtak a diákok történeteket, csupán a fantáziára és a nyelvre hagyatkozva.


Háromféle viszonyulás a kortárs irodalomhoz

Azt is megkérdeztük a fiatal költőtől, miként látja: az, hogy élő, „hús-vér” szerzők juttatják el az irodalmat az iskolákba, mennyiben lehet más, mint az, ha csak betűkön, szövegen keresztül találkozik a tizenéves az irodalommal.

„Távol áll tőlem, hogy általánosítva beszéljek a tizenévesekről – már csak azért is, mert nem vagyok náluk sokkal idősebb. Rengeteg múlik a környezeten, az iskolán, a tanárokon, azon, hogy milyen impulzusok érnek egy-egy diákot,

és hogy azok hogyan vezetik el újabb (olvasmány)élményekhez. A »hús-vér« szerzők láttán csöppet sem ritka, hogy az 5–8-as diákoknak elkerekednek a szemei, hiszen az írók, költők mindaddig a tankönyvekbe és távoli időkbe zárva éldegéltek” – fogalmazott Nagy Zalán. Mint mondta, a diákságnak a kortárs, élő irodalomhoz viszonya olyan, hogy:

1. nincs, 2. valamiféle van, de a diák távolságtartó annak szokatlansága miatt, 3. van, és a diák helyenként meg tudja benne találni önmagát.

„Úgy érzem, sikerült ilyen helyeket teremteni, abból kiindulva, hogy órák után volt, amikor személyesen odajött hozzánk egy-egy tanuló, és éreztük a kapcsolódást” – mondta a fiatal szerkesztő.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Mărcuțiu-Rácz Dóra, Papp Attila Zsolt és Márton Evelin szerkesztők a Szilágy megyei Krasznán tartott találkozón

Fotó: Helikon folyóirat

Nincs hozzáférésük a diákoknak az újfajta irodalmi nyelvhez

Nagy Zalántól azt is megkérdeztük, mi a tapasztalata, az erdélyi középiskolásokat inkább a vers vagy a próza szólítja meg általában, és mik azok a „hívószavak”, tematikák, amik jól működnek az esetükben. „Kit a vers, kit a próza, de nem is lehet annyira kettéválasztani, inkább a milyenségükön van a hangsúly, nem pedig a műfaji meghatározásokon. Kortárs irodalom esetében fontos először olyan szövegeket felmutatni, amikhez egyszerűbb a kapcsolódás. Mondjuk egy Parti Nagy Lajos-vers könnyen kiválthatja a fent említett szokatlanság érzetét.

A tanárok jó esetben is csak a 20. század közepéig jutnak el az irodalomoktatással, nem meglepő, hogy nincs hozzáférésük a diákoknak az újfajta irodalmi nyelvhez, de ez jól is elsülhet: az explicit megszólalások vagy a tabutémák olyan figyelemfelkeltő alakzatok, amik könnyen be tudják vonzani a fiatal olvasókat,

esélyt adva akár egy mélyebb kapcsolatra az adott szöveggel” – fejtette ki nagy Zalán. Hozzátette, témák szintjén ugyanaz érdekli a 15 évest, ami az 55 évest: élet-halál, identitás, szerelem stb. – csak máshogyan.

rendhagyó irodalomóra Galéria

A Helikon irodalmi lapot számos erdélyi településen megismerhették a diákok

Fotó: Szentes Zágon

„Láttam a szemükben, hogy nem érdekli őket a vers, én pedig magamban igazat adtam nekik”

Azt is megkérdeztük Nagy Zalántól, mik voltak számára a legérdekesebb, legelgondolkodtatóbb visszajelzések, amik a diákok részéről a szerzők felé érkeztek. „Kiemelnék egy órát, amire nem helikonosként mentem be, hanem egyedül, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) színeiben – az E-MIL egyébként számos rendhagyó irodalomórát szervezett az elmúlt egy évben. Miután meséltem erről meg arról a diákoknak, felolvastam az egyik versemet, és a végére érve láttam a szemükben, hogy nem érdekli őket a vers, én pedig magamban teljesen igazat adtam nekik. Ekkor máshonnan közelítettem hozzájuk, kitaláltam egy közös alkotói játékot, hogy hozzunk létre valamit együtt, erre pedig már rá tudtak kapcsolódni. Tanulságos volt, hogy az irodalom nem magánakció, akkor van értelme és akkor történik, ha közösségi élményként tekintünk rá” – mondta a fiatal költő. Kiemelte, őt egyébként egyre jobban zavarja, amikor az érettebb szerzők imádják megmutatni, hogy „mi is van a tarsolyban”.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Nagy Zalán és Karácsonyi Zsolt, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője Zilahon a rendhagyó irodalomórán

Fotó: Demyen Tamara

„Menni” tudni a verssel

Azt is megkérdeztük, ha a tapasztalatait összegezné, mit gondol, költői pályája alakulására hathat-e vajon és miként hathat az, hogy személyes olvasói visszajelzéseket kaphat a fiataloktól, akik a potenciális olvasói. „Természetesen hat rám az olvasói visszajelzés, szinte mindig úgy írok, hogy egy-egy szöveg befejezése után rögtön megmutatom a hozzám legközelebb állóknak. Ha célba ér náluk a vers, akkor sikerélményem van. Ez nem azt jelenti, hogy nem magamnak írok, csupán azt, hogy ha be tudják fogadni és »menni« tudnak a verssel, akkor az jó valószínűséggel azt jelenti, hogy sikerült beleilleszkednem egy bizonyos – irodalmi – hagyományba, hiszen az idők kezdetétől mindenkiben ott vannak ezek a hagyományok, kulturális minták, kollektív tapasztalatok és érzések, amelyek hiteles ábrázolásával hiteles versek születhetnek. Ha pedig nem a hozzám közelállók részéről, hanem mondjuk diákoktól jön visszajelzés, akkor is nagyjából ugyanez a helyzet” – mondta a fiatal költő.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Játék a szavakkal

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

A 2003-ban Marosvásárhelyen született Nagy Zalánnak rangos elismerésben részesült első verseskötete, az Atlasz vállára veszi a holdat, amely a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Híradó Kiadó által közös gondozásában látott napvilágot 2024-ben a Hervay Könyvek sorozatban. Kérdésünkre, hogy mi a soron következő alkotói terve, úgy válaszolt, ezt nem fejtheti ki, mert az a hipotézise, hogy minél többet magyarázza valaki, hogy éppen mit csinál, annál kevésbé csinálja azt. „De titkolózni sem szeretek, és a rímhelyzet kedvéért: lesz benne személyes és közösségi tér, Föld és kozmosz, nehéz emberek, fáradt versek, Varjúvár és Farkas B.” – ennyit árult el következő alkotásairól.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Szilágysomlyón is találkoztak a diákokkal a Helikon folyóirat szerkesztőivel

Fotó: Helikon folyóirat

rendhagyó irodalomóra Galéria

Rendhagyó irodalomóra a Szilágy megyei Krasznán

Fotó: Helikon folyóirat/Facebook

rendhagyó irodalomóra Galéria

A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban tartott rendhagyó irodalomórát Márton Evelin író, szerkesztő

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

korábban írtuk

A magyar kultúra napján ünnepli születésnapját a 35 éves Helikon folyóirat
A magyar kultúra napján ünnepli születésnapját a 35 éves Helikon folyóirat

Ünnepi lapszámbemutatóval egybekötött irodalmi estre várja az érdeklődőket a 35. születésnapját ünneplő Helikon folyóirat szerkesztősége.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház
2025. május 17., szombat

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban

Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban
2025. május 16., péntek

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban

Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban
2025. május 16., péntek

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán

A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán
2025. május 15., csütörtök

Erdélyiek is átvehették a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait Budapesten

Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.

Erdélyiek is átvehették a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait Budapesten
2025. május 14., szerda

Táncban, zenében életre keltett festészet – Bukarestben vendégszerepel a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadása

A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.

Táncban, zenében életre keltett festészet – Bukarestben vendégszerepel a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadása
2025. május 13., kedd

A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása

Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.

A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása
2025. május 12., hétfő

Kós Károly műhelye a Székely Nemzeti Múzeumban

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.

Kós Károly műhelye a Székely Nemzeti Múzeumban
2025. május 12., hétfő

Robert de Niro tiszteletbeli Arany Pálma-díjat vehet át a kedden rajtoló cannes-i filmfesztiválon

Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.

Robert de Niro tiszteletbeli Arany Pálma-díjat vehet át a kedden rajtoló cannes-i filmfesztiválon
2025. május 11., vasárnap

Kis magyar sziget Nagybányán: a grófhoz és korához is kötődő kulturális kínálattal várja a közönséget a Teleki Napok

Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.

Kis magyar sziget Nagybányán: a grófhoz és korához is kötődő kulturális kínálattal várja a közönséget a Teleki Napok