A nagykárolyi Carmina Renascentia régizene-együttes lép fel Esztelneken
Fotó: Carmina Renascentia/Facebook
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre, ahol a ferences kolostortemplomban tart koncertet a nagykárolyi Carmina Renascentia régizene-együttes.
2024. július 18., 15:132024. július 18., 15:13
A Carmina Renascentia régizene-együttes először tíz évvel ezelőtt, 2014. július 13-án tartott koncertet az esztelneki ferences templomban.
A Jónucz Alfonz (ének, furulya, viola da gamba), Keresztesi Ildikó (ének, furulya, hárfa / művészeti vezető), Kind Csilla (furulya), Lőrincz Tünde (ének, ütőhangszerek), Lőrincz Szilveszter (ének, furulya, viola da gamba), Nagy Norbert (csembaló) és Vezér János (furulya, görbekürt) alkotta együttes Salamone Rossi, Claude Goudimel, Palestrina, William Brade, John Dowland, Giorgio Mainerio műveit, illetve Balassi Bálint: Hallám egy ifjúnak minap éneklését, Valentin Haussmann: Lengyel tánc; Mária-énekek a Kájoni kódexből és Bogáti Fazakas Miklós: Az Úrnak országul (100. zsoltár) alkotásokat tűzték műsorukra.
A különböző nyelveken – héberül, latinul, franciául, angolul, németül és magyarul – megszólaló zsoltárok közös vallásos imakincsünk részei, amelyek öröm, hála, Isten utáni vágy megfogalmazói. Formai gazdagságot nemcsak a fordításoknak köszönhetően, hanem olyan kiemelkedő zenei alkotók, mint Salamone Rossi, Palestrina, Claude Goudimel, Thomas Tallis, John Dowland, Bogáti Fazakas Miklós szerzeményei által nyertek. Egy-egy zsoltáron belül is homofón és polifón dallamok váltják egymást. Liturgiai használatukon kívül, némelyikük folyamatosan él, és részévé vált a vallásos magyar énekhagyománynak. A műsorban elhangzó Balassi Bálint-vershez, amelyet „az lengyel ének: Bys ty wiedziala nótájára szerzett”, ennek egy Deák Endre által négy szólamra feldolgozott változatát, valamint egy lengyel táncot társítottak a fellépők.
Tagjai mind az egykori Collegium együttesben játszottak, és ezáltal tevékenyen részt vettek az erdélyi régizene-mozgalom fejlődésében, életében. Az együttes főként 16–17. századi erdélyi, magyar és nyugat-európai egyházi és világi zenét szólaltat meg korhű hangszereken. Feladatuknak tekintik egy olyan zenei híd kialakítását, amely a mai modern zenei ízlésvilághoz közelebb hozza, előadásmódja által élővé varázsolja a hazai és nyugati kiadványokban fellelhető hangszeres és énekelt muzsikát. Számos helyszínen és színpadon, belföldön és külföldön egyaránt bizonyították, hogy az általuk játszott régizene valóban lehet népszerű, helye és értékközvetítő szerepe van a mai hallgatóság számára. Az együttes 1980 óta visszatérő meghívottja a Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak.
Párhuzamok és ellentétek mottóval indították útjára az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivált. Ebben az évben kiemelkedő előadásokkal készülnek a fesztivál szervezői, hiszen a megszokott régi stílusok mellett kortárs zenét is hallhatnak az érdeklődők.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.
A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.
Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.
Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.
szóljon hozzá!