Fotó: Marx József
2009. március 17., 10:132009. március 17., 10:13
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója kérdésünkre ismertette, hogy az intézmény tulajdonában van egy ötezer tételszámos archívfotó-gyűjtemény, ez kiegészült a Marosvásárhelyi Fotóklub által felajánlott mintegy nyolcszáz tételes, díjazott művészfotókat és sajtófotókat is tartalmazó gyűjteménnyel. Mint mondta, a múzeum állományában található felvételeket rendszerezték, de kiállítótér híján egyelőre nem láthatja a nagyközönség, a kutatók viszont hozzáférhetnek a fotótörténeti szempontból is jelentős anyaghoz.
Az igazgató nem tartja elképzelhetetlennek, hogy idővel majd külön fotótörténeti osztálya is legyen a múzeumnak saját szakemberekkel, most viszont külsős kollégák segítik a gyűjtemény rendszerezését és digitalizálását. Az intézmény katalógusok és albumok kiadását, valamint egy tájékoztató DVD megjelentetését is tervezi, mert a szakemberek szerint ezek az érdeklődők számára áttekinthetőbbé tennék a gyűjteményt.
A gyarapítani kívánt gyűjtemény rendszerezői analóg fényképezőgépeket, laboratóriumi és stúdió-berendezéseket, valamint dokumentációs anyagokat várnak a fotográfia megjelenésétől az 1980-as évekig. Hasznosak lehetnek azok a dokumentumértékű fényképfelvételek, amelyeken már nem létező épületeket, helyszíneket örökítettek meg, még ha csak egy családi fotó hátterében is; olyan fotók, amelyeken az ábrázolt személyek ma már nem létező népviseleti ruhában, egyenruhában, vagy bármilyen korhű öltözetben jelennek meg; ipari, kézműves vagy népművészeti fényképek, amelyek felszámolt gyárépületet, belsőt, munkafolyamatot rögzítettek.
Szívesen fogadnak bármilyen eseményfotót, sajtófotót, amely egy történelmi, településtörténeti vagy bármilyen más (árvíz, földrengés, tűzeset stb.) alkalommal készült; szociofotókat, amelyek valamely társadalmi csoportot ábrázolnak már nem létező környezetben; olyan művészeti eseményhez, rendezvényhez kötődő képeket, amelyeken jeles előadók, alkotók szerepelnek, vagy jeles személyiségekről (politikus, irodalmár, színművész) készült portrékat, és olyan művészfelvételeket, amelyeket neves erdélyi fotográfusok készítettek.
Amennyiben a tulajdonosok igénylik, a múzeumnak felajánlott tárgyak tulajdonjogát megőrizhetik, és ha valamelyik tárgy, vagy felvétel kiállításra kerül az adományozó nevét feltüntetik a tárlókban. A nyilvántartásba vétel megkönnyítése érdekében ajánlott mellékelni a felajánló adatait, elérhetőségét, a fényképek elkészítésének helyszínét, időpontját, a rajta szereplő személyek nevét, esetenként a technikai adatokat (milyen géppel esetleg blendenyílással és zársebességgel készült).
Mindazok, akik támogatni kívánják az erdélyi fotótörténeti gyűjteményt a gyűjtemény kurátoraihoz Bálint Zsigmond fotóművészhez (0265-237445, balint.zsiga@rdslink.ro) és Vajda György fotóriporterhez fordulhatnak (0744-604-244, gyvajda@yahoo.com).
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.