Raszputyin „mi lett volna, ha” drámája: Szőcs Géza darabjának magyar nyelvű ősbemutatója Szatmárnémetiben

•  Fotó: Süveg Károly

Fotó: Süveg Károly

Különleges színpadi fénybe állítja a huszadik századi történelmet látnokként megsejtő Raszputyin fiktív alakját Sardar Tagirovsky rendezése. Szőcs Géza Raszputyin című drámájának magyar nyelvű ősbemutatóját hétvégén tartotta a szatmárnémeti Harag György Társulat.

Kiss Judit

2019. október 07., 12:572019. október 07., 12:57

2019. október 07., 14:202019. október 07., 14:20

A huszadik századi történelem talán legkétesebb, legkülönösebb figurája, a II. Miklós cárra és családjára nagy befolyást gyakorló szerzetes, a sokak által látnoknak tartott Raszputyin a címszereplője annak a darabnak, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját hétvégén láthatta a szatmárnémeti Harag György Társulat közönsége.

Szőcs Géza történelmi ihletésű látomásdrámáját korábban már bemutatták orosz és olasz nyelven, a magyar nyelvű verziót Sardar Tagirovsky állította a szatmári színpadra, és a szerző jelenlétében mutatták be.

Az ősbemutatót megelőzően ismertették a Szőcs Géza drámájának szövegét és annak német, francia, olasz, orosz és spanyol fordítását tartalmazó kötetet. Az Északi Színház Harag György társulatánál egyébként hagyomány, hogy minden évadban egy-egy kortárs magyar szerző drámáját viszik színre, az előző évadban Székely Csaba Semmit sem bánok című darabját láthatta a közönség.

Az egyszerre szent és démoni figura

„Raszputyin szent és bűnös alakja megfoghatatlan, hiszen az ő hatalma nem a császárok, királyok és a cárok hatalmával ér fel, hanem a játékosok és a szélhámosok igéző tekintetével” – olvasható az előadás ismertetőjében.

A szatmári társulat produkciója a darabbeli fiktív Raszputyin alakja köré épülő színpadi látomás, amelyben fölsejlik a huszadik századi történelem számos kulcsfontosságú, milliók számára rengeteg szenvedést okozó fordulata: az első világégés, Auschwitz, Hiroshima, a sztálini diktatúra és így tovább.

A színpadkép és a színpadon zajló történések is ezt a látomásszerűséget erősítik, a néző annak lesz tanúja, amiként az első világháború kitörését megakadályozni akaró Raszputyin jövőbe látó jósként meg akarja győzni a korabeli Európa vezetőit, többek között II. Miklós orosz cárt, II. Vilmos császárt, Ferenc József császárt, V. György angol királyt, hogy visszakozzanak, és ne sodorják háborúba, nyomorba, rettegésbe, szenvedésbe a kontinens nemzeteit.

•  Fotó: Süveg Károly Galéria

Fotó: Süveg Károly

A szerző a Szamos havilapnak úgy nyilatkozott, drámájával arra kereste a választ, hogy ha azok az uralkodók, akik katasztrófába vitték nem csak saját nemzetüket, hanem az egész európai kultúrát, előre látták volna döntésük eredményét, a rettenetes következményeket, akkor is ugyanúgy döntenek? A dráma központi figurája a maga korában sokak (például II. Miklós cár kivégzett családja tagjai) által szent embernek, gyógyítónak, látnoknak, sokak által pedig ördögi, bűnös, orgiákban részt vevő, asszonyokat elcsábító, démoni alaknak tartott Raszputyin (1869 –1916), akinek fiktív karaktere a huszonegyedik század elején az elmúlt száz évre világít rá egyfajta színpadi görbe tükörben.

Idézet
Ez a fikció a szenvedélyes túlélés utolsó mentsvára az emberiség apokaliptikus erdejében.

Mert gyermeki módon vágyódik a világ békéjére, arra, hogy milyen az, amikor nem gyilkoljuk egymást a társadalomban és a háborúkban. Ebben a világban minden költészet kacérkodik a valósággal, pont olyan a dráma, mint amilyen kép alakult ki bennünk Raszputyin alakjáról a mai világunkban: isteni és végtelenül emberi, miközben hátborzongatóan történelmi” – vélekedik a rendező.

Az emberarcú Raszputyin

Sardar Tagirovsky rendezése különleges fénybe állítja Raszputyin alakját: a Rappert-Vencz Gábor által következetesen, erőteljesen megformált karakter az egyedüli emberarcú szereplő a színpadon, a többiek a rendezői koncepciónak megfelelően mind-mind karikírozott, festett maszkot viselő, eltúlzottan groteszk gesztusvilágú figurákként, gépies bábokként tűnnek fel. Rappert-Vencz Gábor a színház honlapján olvasható, a különleges figura megformálásáról szóló interjúban úgy nyilatkozott,

az előadás tulajdonképpen Raszputyin halálának a pillanata, a halála pillanatában végigpergő látomások sejlenek föl.

„Tudjuk, hogy minden embernek a halála előtti pillanatban pár másodperc alatt végigpereg a saját élete. Mi lett volna ha? Ez egy ilyen film. (…) Nincs semmi közöm Raszputyinhoz, és mégis nagyon sok. Mint ahogy mindannyiunknak van köze Raszputyinhoz, hiszen mindannyiunk életében ott van a két erő: a szeretet és a durva önteltség, a fény és a sötétség. Ezek mindannyiunkban hadakoznak” – fogalmazott a színész, akinek számos emlékezetes alakítását tartja számon a szatmári közönség.

Kiemelendő, hogy a szereplők színészi játéka egészében véve fegyelmezett, mértéktartó és alázatos, a groteszk pózokba merevedett figurákat is árnyaltan jelenítik meg a színészek. A szerző meglátása szerint a Raszputyin személye által felvetett kérdésekre a huszadik századi történelem fájdalmas válaszokat adott, amelyek kínzóaknak bizonyultak minden európai ember számára, és erre látomásszerűen, a valóságtól elemelten reflektál a szatmári társulat előadása.

•  Fotó: Süveg Károly Galéria

Fotó: Süveg Károly

Küzdelem a kérlelhetetlen történelemmel

Raszputyinnak a történelem kérlelhetetlen törvényszerűségeivel való, a halál közeledtével újra- meg újra felerősödő küzdelme jelenik meg a színpadi térben. Ő az egyetlen, aki nem visel maszkot, akinek az arca „meztelen”: a többi szereplő – az uralkodók, az emlékekből felbukkanó történetek szereplői, valamint a görög drámákra jellemző kar tagjai is festett maszkot viselnek, eltávolított, személytelenül groteszk figurákként.

Az előadás itt-ott vontatottnak bizonyul, a nézőnek olykor az az érzése, hogy talán fölöslegesen időzünk el hosszasan a több mint négyórás előadás egy-egy jeleneténél.

Ugyanakkor az lehet a néző érzése, hogy néha indokolatlanul, céltalanul túlteng a zenei aláfestés, soknak tűnnek zenei betétek: ezek nélkül tisztábbra, és a „kevesebb több” jegyében hatásosabbra sikeredhetett volna az előadás egyik-másik pillanata. A jelmezek – Kupás Anna munkája – szintén a realitástól való elemelkedés eszközeiként hatnak, az erős színekkel és dekoratív elemekkel operáló látványvilág egységesnek bizonyul.

Az előadásban Rappert-Vencz Gábor, Bándi Johanna, Gaál Gyula, Frumen Gergő, Orbán Zsolt, Zákány Mihály, Péter Attila Zsolt, Kovács Éva, Budizsa Evelyn, Poszet Nándor, Varga Sándor, Bogár Barbara, Gál Ágnes, Laczkó Tekla, László Zita, Méhes Kati és Rappert-Vencz Stella lép színpadra. A Raszputyin című produkciót legközelebb október 25-én és 26-án 19 órától láthatja a szatmárnémeti Harag György Társulat közönsége.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén