2009. március 20., 10:242009. március 20., 10:24
„Popp számos önarcképet festett, de ez az 1941-re datált műve a legnagyobb és talán a legszebb is mind közül. Az érett, hatvankét esztendős művész tökéletes önvallomása – a képben benne van a teljes poppi életérzés és alkotói koncepció. Kézjegyei annyira erősek és kifejezők, hogy még a laikus szemlélőnek is azonnal szembetűnnek” – mutatta be a műalkotást Felicia Grigorescu muzeológus, az intézmény művészeti osztályának vezetője.
A szakember szerint a festmény felbecsülhetetlen értékű. „Nehezen lehetne megmondani a reális értékét, hiszen egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán árvereznek Popp-képeket. Mostanában különösen felértékelődtek az eredeti műkincsek, de ez a piacág is állandóan ingadozik a gazdasági visszaesés miatt.
Annyi biztos, hogy ennek az önarcképnek az ára több ezer euró körül mozoghat, mivel reprezentatív alkotás, ugyanis keletkezésekor a művész stílusa már tökéletesen kiforrott volt. Remélem, soha sem kell megtudnunk a pontos piaci árát, mert az azt jelentené, hogy múzeumunknak meg kellene válnia tőle, és ez nemcsak az intézménynek, hanem az egyetemes kultúrának is nagy veszteséget jelentene” – fejtette ki a muzeológus.
Mint mondta, az idők során a világ minden tájára kerültek el Aurel Popp-képek, ezért idén, a művész születésének 130. évfordulójára Szatmárnémetiben nagyszabású kiállítást terveznek, amelyre az ország minden részéről és külföldről is kölcsönöznek Popp-képeket. „Rendezvényeinket egész évben a művész emlékének szenteljük. Szerintem a festmények a kiállítótermekben vannak a legjobb helyen, hiszen itt minden érdeklődő megcsodálhatja, megismerheti őket” – tette hozzá a muzeológus.
Az intézményvezető szerint a magángyűjtők sok esetben nem tárolják megfelelő körülmények között a képeket, és azokat csak szűk baráti körüknek mutatják meg. Grigorescu úgy véli, ezzel sokat veszít a társadalom és az illető művész is, hiszen a festmények fizikailag is rongálódnak, és évek múltán, a generációk cserélődésével feledésbe merülnek.
„Ha csak rövid időre is, de szeretnénk, hogy a közönség minél több Popp-festményt láthatna együtt. A művésznek anno több kiállítása volt Budapesten, ahol főiskolai tanulmányait végezte, és valószínűleg Magyarországon is maradtak képei” – véli Grigorescu. A tervek szerint a partiumi megyeszékhelyen a művész több szobrát és köztéri szobor-makettjét is kiállítják majd.
A múzeum ugyanakkor több közös rendezvényt is szervez a festőről elnevezett művészeti gimnáziummal, a végzős diákok nyaranta a mester alkotásaival egy térben mutathatják be diplomamunkáikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok