Fotó: MTI/Soós Lajos
Féléves programsorozattal emlékezik a negyven éve elhunyt és száz éve született Pilinszky Jánosra a Kertész Imre Intézet. A Kossuth-díjas költőre emlékezve csütörtökön tablókiállítás nyílt az intézet előtt, egykori lakóhelyén emléktáblát avattak.
2021. május 27., 17:472021. május 27., 17:47
„Pilinszky elsősorban titok, amelyet mindenki megfejthet a maga számára. Programjainkkal eljutunk iskolákba, vidéki településekre és minden érdeklődőhöz” – mondta Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója a sajtótájékoztatón.
„Ezt az Intézetet amikor létrehoztuk, akkor az volt a legfőbb szándékunk, hogy olyan találkozóhely és kultúrtér jöjjön létre, ahol különböző művészeti ágak segítségével hozzuk közel a szélesebb közönséghez azokat a nagyon jelentős művészeket, a Nobel-díjas Kertész Imrét, Sziveri Jánost, Pilinszky Jánost, Petri Györgyöt és Arthur Koestlert, akik számunkra a XX. század legjelentősebb alkotói közé tartoztak és akiknek a tevékenysége, gondolatai és szellemisége közelebb viszik hozzánk azt a történelmi korszakot, amelynek feldolgozásával és bemutatásával a Közalapítvány elsősorban foglalkozik” – tette hozzá a főigazgató.
A Kertész Imre Intézet a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója kiemelte:
„Életében megjelent művei együttesen alig egy vékony kötetet tettek ki, ma már öt-hat vaskos kiadványt. Felbecsülhetetlen értékű az az irategyüttes, benne több mint 650 levéllel, amelyet Pilinszky legnagyobb szerelme, Jutta Scherrer Párizsban élő nemzetközi hírű szlavista egyetemi tanár adott át kezelésre az Intézet számára. Tartjuk a kapcsolatot a kéziratgyűjtőkkel és ott vagyunk az aukciókon is” – hangsúlyozta Hafner Zoltán.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Az intézet a sajtótájékoztatón bemutatta a költő első kötete, az 1946-ban megjelent Trapéz és korlát dedikált példányait, a Harmadnapon (1959) című kötete szamizdat példányát, 1948 és 1976 közötti kéziratokat, fotókat, feljegyzéseket.
A csütörtökön megnyílt Benczúr utcai kültéri tárlat, amely Pilinszky pályája legfontosabb állomásait saját idézeteivel és fotókkal eleveníti fel, vándorkiállításként az ország számos pontjára eljut a következő fél évben. A következő hónapokban a tervek szerint több kiadvány megjelentetését is tervezik.
Szabó Tamás programigazgató arról beszélt, hogy
A zenei pályázatra mától augusztus 31-ig várják az anyagokat, a MANK-kal együttműködésben írják ki a pályázatot a Pilinszky munkássága által inspirált képzőművészeti, iparművészeti, video- és fotóművészeti alkotásokra, a versmegfilmesítési pályázat pedig a középiskolásokat célozza, ősztől pedig irodalmi foglalkozások is lesznek a Kertész Imre Intézetben.
Szerveznek továbbá egy beszélgetés-sorozatot a költő életművéről (ez június 9-én indul, az első vendég Hafner Zoltán lesz), tematikus sétákat Pilinszky életének fontos állomásaira, a Magyar Posta pedig emlékbélyeget bocsát ki a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közalapítvány együttműködésével.
Pilinszky 1962 és 1969 között élt ebben a házban, egy sötét, udvarra néző szoba-konyhás földszinti tanácsi kislakásban. Itt írta Fabula, című versét. Az emléktáblán, az Aranykori töredék egy részlete olvasható: „Minden tetőről látni a napot.” A két verset Lukács Sándor színművész adta elő az eseményen.
A programsorozat november 27-én, Pilinszky János születésének századik évfordulója napján egy egész napos rendezvénnyel zárul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!