2007. június 12., 00:002007. június 12., 00:00
Román-e a romániai?
„Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” – indokolta az elutasítást a Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a temesvári Csiky Gergely és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház esetében, továbbá a sepsiszentgyörgyi Háromszék és az udvarhelyi Kékiringó Táncegyüttes pályázatát is hasonló indokkal utasították el. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint etnikai diszkrimináció miatt nem kaptak pénzt a magyar pályázók. Az udvarhelyi társulat három előadás budapesti bemutatójának finanszírozását kérte. Az előadások magyar nyelvűek, ugyanakkor nem román szerzők műveiből készültek, azonban ez a kitétel nem is szerepelt a kiírásban. Az igazgató szerint a május 24-én közzétett előzetes értékelésben még esélyesként szerepelt a székelyudvarhelyi pályázat, hiszen 75,5 pontot ért el a lehetséges százból. „A kiírás szerint romániai természetes és jogi személyek pályázhattak, nemzetiségtől függetlenül. Európai uniós országban képviseltük volna a hazai, kortárs színházi kultúrát, de úgy látszik, minket nem tekintenek a romániai kultúra részének, tehát nekünk nem jár pénz” – háborgott Nagy Pál, aki fontolgatja, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul az ügyben.
Magyar–német–magyar szinkron
Az AFNC tanácsos-előadója, Cristina Vlad szerint azonban a nemzetiségi részrehajlásnak még a látszatát is igyekeztek elkerülni. „A kortárs hazai kultúra jó értelemben vett exportját kívántuk támogatni, ezért sem az előadás nyelve, sem a szerző nemzetisége nem volt értékelési szempont. Az eredményességet, a támogatott előadások hatását viszont igyekeztünk objektív módon meghatározni. Nagyobb közönséget, piacot célozhat meg egy előadás, ha egy világnyelven – angolul vagy németül – is készül promóciós anyag, plakát” – mondta el Cristina Vlad, hozzátéve, hogy „sajnos”, sem a magyar, sem a román nem világnyelv. A tanácsos szerint általános elvárás volt minden pályázóval szemben, hogy a világnyelvi elérhetőséget megteremtse, például fordítással. Ezt a román nyelvű alkotások pályázóitól is elvárták, tehát szó sincs nemzetiségi megkülönböztetésről – jelentette ki. A Krónika kérdésére ugyanakkor elmondta, a magyar pályázók valószínűleg sikerrel jártak volna, ha az előadásoknak német szinkrontolmácsolást biztosítottak volna Budapesten. „Ha Vilniusba készül egy társulat, akkor nem litván, hanem angol vagy német fordítást kell biztosítani. A szervezők ezt majd lefordítják, de az előadás érthető kell hogy legyen legalább egy világnyelven” – tette hozzá.
Szellemi örökség kizárva
A Háromszék Táncegyüttes a Duna Karnevál nevű nemzetközi néptánc-fesztiválon vett volna részt Budapesten. A tánchoz ugyan nem szükséges szinkrontolmácsolás, a pályázati kiírás szerint azonban a szellemi örökséget bemutató előadásokat, műveket nem támogat a Promocult 2007 program. Ezért estek ki – nemzetiségtől függetlenül – a folklórelőadások. „Az értékelésen 60 pontot kaptunk. Miért értékelnek egy »jogtalanul« induló pályázatot? Úgy látszik, magyar pályázó csak politikai közbenjárásra kaphat pénzt Bukarestből, nem a teljesítményére” – vélekedett Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója. „A Duna Karneválon már tizedik éve rangos olasz, görög, spanyol, lengyel együttesekkel közösen veszünk részt. Még mielőtt európai uniós tagállam lett volna Románia, mi a hazai kortárs táncművészetet képviseltük a fesztiválon. Most először írtak ki részvételi támogatásra pályázatot, de ki is zárnak belőle” – tette hozzá.
Dánokkal Kecskeméten
A Temesvári Állami Csiky Gergely Színház egy Kirkegaard-adaptációval, A csábító naplójával vett volna részt a kecskeméti dán kulturális intézet tízéves évfordulójának ünnepségén. A darab kortárs magyar szerző, Nagy András műve, a temesváriak a bonyolult technikai háttér és a nagyméretű díszletek kiszállításának magas költségei miatt pályáztak a Promocult 2007 programra. Már a május végi értékeléskor a kiesők közé sorolták a pályázatukat, bár 68,6 pontot kaptak. Szász Enikőt, a színház igazgatóját az elutasítás nem, az indoklása azonban meglepte. „Egy látványos, modern előadást állított színpadra Kövesdy István rendező, így méltóan képviseltük volna a kortárs hazai színjátszást. A technikai lehetőségeink pedig adottak a szinkrontolmácsolás biztosítására: minden előadásunkat románul is hallgathatják fülhallgatóval a nézők. A kiírásban azonban szó sem volt ilyen pluszfeltételekről” – mondta Szász Enikő.
Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.