Fotó: A szerző felvétele
2008. február 22., 00:002008. február 22., 00:00
Meghívást kaptak továbbá mindazok, akik az elmúlt ötven évben a vásárhelyi stúdióban dolgoztak. Március 1-jén, szombaton délelőtt a Kultúrpalotában a 80 éves Román Rádió és az 50 éves Marosvásárhelyi Rádió évfordulója alkalmából A közszolgálati rádiók szerepe a médiában címmel szemináriumot szerveznek a Román Rádió elnöksége, valamint a területi stúdiók vezetőinek részvételével. Délután 50 éves a Marosvásárhelyi Rádió címmel gálaműsort tartanak, amelyet élőben közvetítenek. Az ötven éves rádiózásról Zalányi Gyula színművész, Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem tagozatvezetője és Spielmann Mihály történész, a Teleki Téka igazgatója beszél. Fellép Dancs Annamari, Csíky Borka Boglárka, Kovács Zsuzsa, a Kővirág Együttes, Jakab Attila és népi zenekara, valamint Buta Árpád operaénekes. A gálaest végén Gáspárik Attila műsorvezető a rádió munkatársait szólítja színpadra.
A Marosvásárhelyi Rádió 1958. március 2-án kezdte meg műsorainak sugárzását. Az új szerkesztőséget négy évvel a kolozsvári rádióstúdió megalapítása után hozták létre, a Magyar Autonóm Tartomány magyar nyelvű hírforrásaként. Adásait a Székelyföldön, a Mezőségen és a Csángóföldön hallgatták. Tematikus műsoraival – Irodalmi élet, Kaleidoszkóp, Tájak és emberek, Téli esték, Folklór Album, Rádiószínház, Gyermekműsor, Postás Jankó levelesládája – minden hallgatói réteg igényét igyekezett kielégíteni. A rádió első igazgatója Papp Ferenc volt, Jakab Margit és Jakab Ernő bemondóként, Vincze Ferenc, Lázár Éva, Soós Árpád és Lukács János szerkesztőként dolgozott. A Marosvásárhelyi Rádiót a hatalom 1985. január 12-én elhallgattatta, a több ezer hangszalagot a hírhedt jilavai börtönbe szállították. A rendszerváltást követően 1989. december 22-én szólalt meg újból a rádió a régi, Hosszú utcai épületben, részben az egykori munkatársakkal. Jelenleg magyar, román és német szerkesztőség működik az intézményben, amely naponta hét órát sugároz magyar nyelven, elsősorban Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megye hallgatóságát célozva meg.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.