Fotó: Biró István
A dél-kelet-európai előadások térnyerése és az erős női karakterek előtérbe kerülése a legfontosabb újdonságai az idén ötödik alkalommal sorra kerülő kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak – jelentette be Tompa Gábor fesztiváligazgató, a házigazda Kolozsvári Állami Magyar Színház vezetője a rendezvénysorozat pénteki beharangozó sajtótájékoztatóján.
2016. november 18., 16:432016. november 18., 16:43
2016. november 20., 13:132016. november 20., 13:13
A november 24. és december 4. között zajló fesztivál témája Az idegen odüsszeiája: a meghívott előadások különböző nézőpontból járják körül az idegenség kérdését és problémáit, noha Tompa szerint a téma gyakorlatilag kimeríthetetlen. „Az idegenség sok mindent jelenthet: lehetünk idegenek a családunkban, a házunkban, a hazánkban, a világban. A fesztivál azt boncolgatja, hogy mi az én, és mi a másik. De mindenkinek meg kell keresnie a saját válaszát\" – fogalmazott a színházigazgató. Hozzátette: a véletlen műve, hogy a téma egybevág az idén tetőzött európai migrációs jelenséggel.
Tompa arra is kitért: az előző kiadásokhoz képest az idei Interferenciákon nemcsak a dél-kelet-európai térségből érkezik több előadás, hanem a belföldi, illetve a magyar vonatozású felhozatal is bővül. A programban szerepel például a nagyváradi Szigligeti Színházban működő román társulat, a Mária Királyné Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának, valamint a Temesvári Állami Német Színház előadása. Magyarországról három produkció érkezik: a Hajdu Szabolcs által rendezett Ernelláék Farkaséknál (amelynek filmváltozatát is vetítik a fesztiválon), a Bodó Viktor által színre vitt Egy őrült naplója, a budapesti Vígszínház társulata pedig Bertolt Brecht Jóembert keresünk című drámáját játssza Michal Dočekal rendezésében.
A nézők ezenkívül macedón, bulgár és lengyel előadásokat is láthatnak. Újságírói kérdésre Tompa Gábor elmondta: a térségbeli produkciók hangsúlyos jelenléte tudatos döntés eredménye, szerinte ugyanis erre a régióra még inkább jellemző az elsősorban interetnikus konfliktusokból adódó idegenség. A közönséget ugyanakkor németországi, luxemburgi, olaszországi, dél-koreai és Egyesült Államokbeli előadásokra is várják, sőt első alkalommal mutatkozik be Kolozsváron írországi és oroszországi produkció.
A balkániság hangsúlyozásával ellentétben Tompa elmondása szerint „félig-meddig\" véletlenszerű, hogy az Interferenciák számos előadásában erős női karakterek a főszereplők. „A női főhős végigvonul a fesztiválon. Érdekes, hogy éppen ezek az előadások foglalkoznak az idegenséggel\" – mutatott rá az igazgató. Tompa magyar vonatkozásban Eszenyi Enikőt, a Vígszínház igazgatóját, Török-Illyés Orsolyát, az Ernelláék Farkaséknál egyik főszerelőjét, valamint a kolozsvári színház Hullámtörés című előadásának főhősét alakító Pethő Anikót említette.
Tompa Gábor azt is elmondta: amikor tíz évvel ezelőtt megszületett a kétévente sorra kerülő színházi fesztivál ötlete, Kolozsváron még egyáltalán nem volt jelen a külföldi kultúra néhány magyarországi és vajdasági előadást leszámítva. „Azóta számos fesztivál született, és új kulturális terek nyíltak, így mostanra ebből a szempontból a kincses város talán Bukarestet is megelőzte. Kolozsvár cím nélküli kulturális fővárossá vált\" – fogalmazott az igazgató.
Tompa azt is megjegyezte: a korábbi évekhez képest a fesztivál idén kisebb költségvetésből dolgozik, a sajtótájékoztatón jelenlévő Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselő ugyanakkor arról számolt be, hogy a városháza továbbra is fontosnak tartja a rendezvénysorozat finanaszírozását, ezúttal 400 ezer lejjel járultak hozzá a költségekhez. A fesztivál részletes programja egyébként a hivatalos honlapon érhető el.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
szóljon hozzá!