Fotó: Antal Erika
Bornemisza Elemérné Szilvássy Carola emlékezete címmel látható a legújabb kiállítás a marosvécsi Kemény-kastélyban. A helikoni íróközösség leszármazottainak hétvégi találkozóján ezúttal Tamási Áronról és Kuncz Aladárról beszéltek a résztvevők és az irodalomtörténészek.
2016. augusztus 01., 12:502016. augusztus 01., 12:50
Irodalomtörténészek és -kedvelők, erdélyi írók leszármazottai és érdeklődők látogattak a hétvégén a marosvécsi Kemény-kastélyba, hogy részt vegyenek a 16. alkalommal megszervezett Helikoni Leszármazottak Találkozóján.
A budapesti Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum kiállításán Szilvássy Carola, Kolozsvár emblematikus, aktív közéleti tevékenységet folytató személyisége, az első világháború sebészeti különítményének ápolónője, a Kolozsvári Nőszövetség elnöke, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja, az Erdélyi Színpártoló Társaság alelnöknője, az Erdélyi Helikon védasszonya, az Óvári Szalon mozgatórugója, az Erzsébet Rend kitüntetettje, a diakonissza mozgalom első számú támogatója ismerhető meg a korabeli dokumetumok, naplójegyzetek, feljegyzések és fényképek segítségével.
„Carola már akkor azokhoz az asszonyokhoz tartozott, akikkel kapcsolatban kénytelen volt mindenki állást foglalni – vagy mellette, vagy ellene. A legújabb divat szerint öltözködött, ízléssel ugyan, de jóval modernebbül, mint mások. Internacionalistának vallotta magát” – idézte báró Kemény Jánost a tárlatnyitón Szebeni Zsuzsa tudományos kutató, a kiállítás összeállítója.
Az évfordulós Tamásiról értekeztek
A marosvásárhelyi Helikon – Kemény János Alapítvány minden évben egy-egy író születésének vagy halálának évfordulójára emlékezik a találkozó keretében. Idén az ötven éve elhunyt Tamási Áron előtt tisztelegtek, akiről pénteken emlékkonferenciát, szombaton megemlékezést tartottak a kastélyban, valamint a kastélyparkban álló Helikoni asztalnál. Tamásiról, az íróról, a közszerepet vállaló publicistáról Kántor Lajos, Pomogáts Béla és Dávid Gyula irodalomtörténész, valamint Simon György magyartanár beszélt.
A parkban tartott megemlékezést követően a kastély belső udvarán a marosvécsi Kemény János Általános Iskola diákjai néptáncműsorral léptek a közönség elé, majd egy részletet olvastak fel Tamási Áron Bölcső és bagoly című művéből. A megemlékezésen jelen volt az író szülőfaluja, Farkaslaka küldöttsége is, Albert Mátyás, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke, valamint Major Magda helyi iskolaigazgató. A farkaslaki vendégek az író szülőházának felújításáról, Tamási húga, „Ágnes néni” portájának rendbetételéről, a korabeli bútorok restaurálásáról és a kultúrcsűr létrejöttéről számoltak be, és annak a reményüknek adtak hangot, hogy a Marosvécs és Farkaslaka közötti távolság ezentúl rövidebb lesz, közös rendezvényeket, megemlékezéseket szerveznek, akár a szülőfaluban, akár az erdélyi íróközösség egykori találkozóinak helyén.
Erdélyi emlékek egy francia szigetről
A franciák továbbra is dokumentumregényként olvassák Kuncz Aladár Fekete kolostor című regényét – mutatott rá előadásában Jeney Éva irodalomtörténész, aki a Kriterion Kiadó által nemrég újramegjelentetett regény születésének nyomába eredve évek óta kutatja a magyar és francia levéltárakban, könyvtárakban, gyűjteményekben az erre vonatkozó adatokat.
A 85 éve elhunyt író legismertebb regényének helyszínen, a franciaországi Noirmoutier-szigetén és annak várában megfordulva kutatókkal, illetve a környék lakóival is beszélt, s egy kiállítás létrejöttét kezdeményezte, amelyet nagy népszerűség övez, és amelyet szeretne Erdélyben is bemutatni. A Kuncz Aladár első világháborús fogságának helyszínein, a várban Kuncz-emléktáblát is avattak, valamint egy film is készült, amelyet a szombati megemlékezésen levetítettek. Jeney Éva azt az épületegyüttest, azokat a létező emlékeket mutatta be, amelyeket Kuncz Aladár megörökített a regényében.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!