Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró
Fotó: MTI
Az amerikai filmakadémia nyitottságát látja a Testről és lélekről című film Oscar-jelölésében Enyedi Ildikó. A rendező erről azon a kedd esti sajtótájékoztatón beszélt, amelyet a testület bejelentését követően tartottak Budapesten.
2018. január 23., 23:272018. január 23., 23:27
Az eseményen a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára jelölt film főszereplői, Borbély Alexandra és Morcsányi Géza, valamint Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő producerek, Herbai Máté operatőr, Szalai Károly vágó és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója vett részt.
A rendező a jelöléssel kapcsolatban hangsúlyozta: azt látta az elmúlt évben, hogy a filmakadémia próbál nyitni olyan filmek felé is, ami ott nem megszokott. „Érezhetjük ezt a nyitottságot” – hangsúlyozta.
Oscar-díjra jelölte a Testről és lélekről című magyar filmet a legjobb idegen nyelvű alkotások között az amerikai filmakadémia, amely kedden Los Angelesben jelentette be a legrangosabb hollywoodi elismerés végső esélyeseit.
A versenytársakról elmondta: büszkék rá, hogy ilyen társaságban jutottak az öt jelölt közé.
Eddig 92 országba adták el a filmet. Enyedi Ildikó felidézte, hogy sok bemutatón részt is vett, és mindenhol azt tapasztalták, hogy a helyi forgalmazók nagyon sok energiát fordítottak a film népszerűsítésére.
Az MTI kérdésére elmondta, hogy
A kinti sajtós csapatnak most azon kell dolgoznia, hogy minél több emberhez eljusson a film híre – tette hozzá.
Mécs Mónika elmondta: a jelölés óta már beszélt a film amerikai forgalmazója, a Netflix képviselőjével. A producer szerint nagyon lelkesek, elindul a kampány, „beizzították a rakétáikat”, hiszen az öt közé bekerülni tényleg fantasztikus dolog.
Havas Ágnes hozzátette, hogy az elmúlt két év a Saul fia és a Mindenki sikere révén tanulási folyamat is volt, megtanulták, hogyan működik egy Oscar-kampány, és most ezt hasznosítják. Most egy összehangolt kampányra van szükség, amelyben a Netflix, a producerek és a sajtósok is a filmért dolgoznak. A filmet finanszírozó filmalap eddig is a produkció mellett állt, az elkövetkező időszakban pedig tovább segíti, de közös munkáról van szó – jelentette ki Havas Ágnes.
Enyedi Ildikó, valamint Morcsányi Géza dramaturg, műfordító és Borbély Alexandra színésznő, a film főszereplői
Fotó: MTI
Morcsányi Géza úgy vélte,
Mint mondta: ennek ő is tapasztalta a hatását, mikor Szarajevóban a villamoson felismerték.
Alakításáért az Európai Filmdíjat elnyerő Borbély Alexandra elmondta, hogy a film sikerének köszönhetően már több filmes produkció is megkereste.
Szalai Károly vágó Szabó Istvánt idézte, aki egyszer azt válaszolta a kérdésre, mitől jó egy film, hogy „segít élni”.
Herbai Máté operatőr elmondta: Enyedi Ildikó azzal kereste meg, hogy nem hatásvadász, hanem „operatőri filmet” akar forgatni, ami nagy felelősséget rótt rá. A filmben nagyon fontosak a képek, a képek hangulata, amelyek átadják a szereplők érzéseit, gondolatait a nézőknek – tette hozzá.
Enyedi Ildikó a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy következő filmjének előkészítése, amit a Füst Milán Feleségem története című könyvéből forgat, nagyon jól halad. Megtalálták a produkció külföldi partnereit. A film egy része nem Magyarországon játszódik, úgyhogy külföldön is fognak forgatni.
A rendezőnő egy kérdésre felidézte, hogy az Én XX. századom című, 1989-ben bemutatott első játékfilmje után döntötte el, hogy filmrendező akar lenni. A teljesen felújított filmet hamarosan a Berlinalén is műsorra tűzik, mint mondta, ott lesz Berlinben a vetítésen. A 90. Oscar-díjátadó gálát március 4-én rendezik meg a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!