Önismeret a nevetés kultúráján keresztül – a legkülönbözőbb hagyományok kelnek életre a Hargita megyei farsangbúcsúztatón

Eltemették a nagybőgőt és a farsangot a hétvégén Gyergyószárhegyen a rendezvénysorozat keretében •  Fotó: Suciu Cristian

Eltemették a nagybőgőt és a farsangot a hétvégén Gyergyószárhegyen a rendezvénysorozat keretében

Fotó: Suciu Cristian

A helyi közösségek megerősítésére tevődik a hangsúly a szerdáig tartó 29. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a rendezvénysorozat részleteiről, Pozsony Ferenc néprajzkutató az alakoskodás hagyományáról a 21. században, valamint a mulatság új értelmezéséről beszélt lapunknak.

Oláh Eszter

2021. február 15., 08:272021. február 15., 08:27

Különkiadás formájában szervezik meg a szombaton elkezdődött, szerdáig tartó 29. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót. A helyi szokásokra és a közösségek közti találkozásra összpontosító rendezvény minden évben számos résztvevőt mozgósít, a hagyományőrző csoportok idén azonban kénytelenek saját településükön temetni a farsangot. Bár a járványhelyzet miatt a találkozójelleg elmarad, az esemény népszerűsége és hagyományőrző szerepe miatt a szervezők fontosnak tartották, hogy a tradíció ebben az évben se szakadjon meg.

A farsangbúcsúztatón felsorakozó tizenhárom település csoportjai a legkülönbözőbb farsangi hagyományokat keltik életre.

Ferenc Angéla néprajzkutató a Krónika érdeklődésére elmondta, ezekben a falvakban a társasági élettel a különböző benti munkák révén és a párválasztási események formájában még ma is találkozhatunk. Ez utóbbi tekintetében a fiatalok számára értékes időszakról beszélünk, hiszen ekkor rendezik a bálokat és lakodalmakat. A böjt előtti „farsang farkán” csúcsosodok ki a szórakozás.

A három leggyakoribb forgatókönyv az álesküvő, áltemetés és az ítélkező játékok, amelyben állatot áldoznak fel.

A főbb szerepek, amelyeket a faluközösség tagjai jelenítenek meg, mind ezek köré szerveződnek. A szalmabábú, amelyet egy vidám temetési felvonulás közepette a falu végére kísérnek, megsiratnak, majd elégetnek, az ünnepség elmaradhatatlan eleme.

•  Fotó: Suciu Cristian Galéria

Fotó: Suciu Cristian

Nevetésekben megélni
a kulturális hovatartozást

„A figyelmes résztvevő sok mindent észrevehet: a zene, mozdulatok, táncok, üdvözlési szokások, ételek-italok, mind a hagyományos életformáról, vagy éppen annak változásáról szólnak” – hívta fel a figyelmet a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója. Az egyes települések eseményei egy közös Facebook-eseményben kapcsolódnak össze, ahol a szervezők napok óta régi, hangulatos fotókat osztanak meg a nagyvilággal.

A farsangbúcsúztató különkiadásán résztvevő települések idén nagyobb figyelmet fordíthatnak egyéni színezetű hagyományaik ápolására, értékeik és kulturális örökségük felelevenítésére, közösségük építésére. Ugyanakkor a szerepek felcserélésével és a dolgok kifigurázásával egy-egy napra megélhetik a játék, csipkelődés és szórakozás örömét, amelyre a nehéz körülmények között talán még az eddigieknél is nagyobb szükség van.

Idézet
Számomra ez a rendezvény közösségi élmény. Nagyszerű dolog találkozásokban és nevetésekben megélni a kulturális hovatartozást. Olyan időutazás, amelyben az ókortól a középkoron át felismerhetők a jelek és szimbólumok. A nevetés kultúráján keresztül pedig önmagát is jobban megismeri az ember”

– fogalmazott Ferencz Angéla.

Kulcsfontosságú a szellemi minták átadása

A farsang köré szerveződő szokások nemcsak Erdélyben, hanem az egész keresztény kultúrában fennmaradtak és számos helyen posztmodern kultúránkat is átszövik. Pozsony Ferenc néprajzkutató lapunknak elmondta, ennek oka az örök emberi tulajdonság, hogy időnként szeretünk sajátunkból kibújva, belebújni egy másik lény bőrébe.

A farsangi maszkviselés és tabudöntögetés az átalakulási szükségletünknek tesz eleget.

„A farsangi víg hetek olyan időszakot alkotnak, amikor ki lehet lépni a korábbi hétköznapok megszokott világából, a különböző tabukat, tiltásokat meg lehet szegni; mindazt lehet cselekedni, amit máskor tiltanak. Földünkön szinte minden kultúrában vannak ehhez hasonló időszakok, melyek ideiglenesen feloldják a korábbi tilalmakat, s ezáltal feloldják az időközben felgyűlt belső feszültséget is” – magyarázta a háromszéki egyetemi tanár. Hozzátette, az elmúlt évi korlátozások, amelyek kapcsolatainktól és a találkozások lehetőségétől fosztottak meg, valamint egy állandósult maszkviselésre kényszerítettek, csak még tovább fokozzák az egyénben és a csoportokban halmozódó feszültséget, óriási rombolást és neurózisokat okozva így közösségi szinten is.

•  Fotó: Suciu Cristian Galéria

Fotó: Suciu Cristian

„Ebben az esztendőben, paradox módon, a világ hatalmasai minden egyént arra köteleznek, hogy a publikus szférában arcát hosszú időn át födje el maszkkal, egyéniségét, igazi arcát ne mutassa meg, ne találkozzon, ne játsszon, ne mulasson vidáman barátaival, csoportjával, közösségével.

Idézet
Ezek a korlátozások végül is nemcsak az igazi arcától, egyéniségétől fosztják meg az embert, hanem elnapolják a hétköznapok során összegyűlt feszültségek feloldását is”

– vélte Pozsony Ferenc.

A hagyományőrzés fontosságával kapcsolatban elmondta, az idősek által kimunkált kulturális és szellemi minták átadása kulcsfontossággal bír egy-egy közösség belső egyensúlyának, biztonságának és jövőtudatának tekintetében. Arról, hogy milyen formában örökítődnek át a kultúránk szerves részét képező farsangi hagyományok, a néprajzkutató úgy vélekedett, szükség van olyan közösségekre, amelyek szorosan ápolják belső kapcsolataikat. Szerinte a szokások rendszerint csak azokban az egymásra figyelő, éltető erővel bíró csoportokban maradhatnak fenn napjainkban is, amelyeket „még fog a figura”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten