Eltemették a nagybőgőt és a farsangot a hétvégén Gyergyószárhegyen a rendezvénysorozat keretében
Fotó: Suciu Cristian
A helyi közösségek megerősítésére tevődik a hangsúly a szerdáig tartó 29. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a rendezvénysorozat részleteiről, Pozsony Ferenc néprajzkutató az alakoskodás hagyományáról a 21. században, valamint a mulatság új értelmezéséről beszélt lapunknak.
2021. február 15., 08:272021. február 15., 08:27
Különkiadás formájában szervezik meg a szombaton elkezdődött, szerdáig tartó 29. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót. A helyi szokásokra és a közösségek közti találkozásra összpontosító rendezvény minden évben számos résztvevőt mozgósít, a hagyományőrző csoportok idén azonban kénytelenek saját településükön temetni a farsangot. Bár a járványhelyzet miatt a találkozójelleg elmarad, az esemény népszerűsége és hagyományőrző szerepe miatt a szervezők fontosnak tartották, hogy a tradíció ebben az évben se szakadjon meg.
Ferenc Angéla néprajzkutató a Krónika érdeklődésére elmondta, ezekben a falvakban a társasági élettel a különböző benti munkák révén és a párválasztási események formájában még ma is találkozhatunk. Ez utóbbi tekintetében a fiatalok számára értékes időszakról beszélünk, hiszen ekkor rendezik a bálokat és lakodalmakat. A böjt előtti „farsang farkán” csúcsosodok ki a szórakozás.
A főbb szerepek, amelyeket a faluközösség tagjai jelenítenek meg, mind ezek köré szerveződnek. A szalmabábú, amelyet egy vidám temetési felvonulás közepette a falu végére kísérnek, megsiratnak, majd elégetnek, az ünnepség elmaradhatatlan eleme.
Fotó: Suciu Cristian
„A figyelmes résztvevő sok mindent észrevehet: a zene, mozdulatok, táncok, üdvözlési szokások, ételek-italok, mind a hagyományos életformáról, vagy éppen annak változásáról szólnak” – hívta fel a figyelmet a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója. Az egyes települések eseményei egy közös Facebook-eseményben kapcsolódnak össze, ahol a szervezők napok óta régi, hangulatos fotókat osztanak meg a nagyvilággal.
A farsangbúcsúztató különkiadásán résztvevő települések idén nagyobb figyelmet fordíthatnak egyéni színezetű hagyományaik ápolására, értékeik és kulturális örökségük felelevenítésére, közösségük építésére. Ugyanakkor a szerepek felcserélésével és a dolgok kifigurázásával egy-egy napra megélhetik a játék, csipkelődés és szórakozás örömét, amelyre a nehéz körülmények között talán még az eddigieknél is nagyobb szükség van.
– fogalmazott Ferencz Angéla.
A farsang köré szerveződő szokások nemcsak Erdélyben, hanem az egész keresztény kultúrában fennmaradtak és számos helyen posztmodern kultúránkat is átszövik. Pozsony Ferenc néprajzkutató lapunknak elmondta, ennek oka az örök emberi tulajdonság, hogy időnként szeretünk sajátunkból kibújva, belebújni egy másik lény bőrébe.
„A farsangi víg hetek olyan időszakot alkotnak, amikor ki lehet lépni a korábbi hétköznapok megszokott világából, a különböző tabukat, tiltásokat meg lehet szegni; mindazt lehet cselekedni, amit máskor tiltanak. Földünkön szinte minden kultúrában vannak ehhez hasonló időszakok, melyek ideiglenesen feloldják a korábbi tilalmakat, s ezáltal feloldják az időközben felgyűlt belső feszültséget is” – magyarázta a háromszéki egyetemi tanár. Hozzátette, az elmúlt évi korlátozások, amelyek kapcsolatainktól és a találkozások lehetőségétől fosztottak meg, valamint egy állandósult maszkviselésre kényszerítettek, csak még tovább fokozzák az egyénben és a csoportokban halmozódó feszültséget, óriási rombolást és neurózisokat okozva így közösségi szinten is.
Fotó: Suciu Cristian
„Ebben az esztendőben, paradox módon, a világ hatalmasai minden egyént arra köteleznek, hogy a publikus szférában arcát hosszú időn át födje el maszkkal, egyéniségét, igazi arcát ne mutassa meg, ne találkozzon, ne játsszon, ne mulasson vidáman barátaival, csoportjával, közösségével.
– vélte Pozsony Ferenc.
A hagyományőrzés fontosságával kapcsolatban elmondta, az idősek által kimunkált kulturális és szellemi minták átadása kulcsfontossággal bír egy-egy közösség belső egyensúlyának, biztonságának és jövőtudatának tekintetében. Arról, hogy milyen formában örökítődnek át a kultúránk szerves részét képező farsangi hagyományok, a néprajzkutató úgy vélekedett, szükség van olyan közösségekre, amelyek szorosan ápolják belső kapcsolataikat. Szerinte a szokások rendszerint csak azokban az egymásra figyelő, éltető erővel bíró csoportokban maradhatnak fenn napjainkban is, amelyeket „még fog a figura”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!