2009. szeptember 03., 15:452009. szeptember 03., 15:45
Az 1990-ben elhunyt Oltyán László marosvásárhelyi újságíró emlékére alapított díjat a Pro Novum Kulturális Egyesület adja át a MÚRE szeptember közepén esedékes közgyűlésén, Gyergyószárhegyen. Az egyesület elnöke, Szucher Ervin újságíró, valmaint az Oltyán László családja által aláírt közlemény szerint a pénzjutalommal és emlékplakettel járó díjra szeptember 10-ig nevezhetnek be újságírók három riporttal. A díjra kollégák is ajánlhatják újságíró pályatársaikat. A közlemény szerint az idei díjak odaítéléséről a tavaly kialakult grémium dönt, amelyben helyet kap Oltyán László özvegye, Szekeres Attila, Gáspár Sándor, Tófalvi Zoltán és Szucher Ervin.
A pályamunkákat a juventus1@clicknet.ro címre várják. Tel/fax: 0265–268.645.
Első ízben, 2007. szeptember 8-án a kitüntetést az írott sajtó egyik munkatársa, a sepsiszentgyörgyi Szekeres Attila, a Háromszék újságírója vehette át. Tavaly a Krónika munkatársa, Rostás Szabolcs részesült a kitüntetésben.
Oltyán László 1935. augusztus 19-én született Marosvásárhelyen és ugyanott hunyt el 55 éves korában, 1990. november 16-án. Szerszámlakatosként kezdte pályafutását, majd a helyi napilap, a Vörös Zászló munkatársa (1958-) és a bukaresti Ifjúmunkás riportere (1959-) lett. 1962-től 1988-ig ismét a Vörös Zászlónál dolgozott. Irodalmi igényű, rendkívül színes riportjaiban az oknyomozó újságíró mutatkozik meg, aki akár a teljhatalmú hatóságokkal dacolva mindig a kisember pártjára állt.
„A mozgalmasság, a pergősség és az igazság-szeretet jellemezte irodalmi munkásságát is. Amikor úgy érezte, hogy semmiként nem állhat be a rendszert és annak vezetőjét dicsőítők sorába, 1988-ban kilépett a sajtóból és szürke fejjel elment segédmunkásnak a gyárba. Bátor gesztusával a többség tiszteletét és a hatalom ellenszenvét vívta ki. Csak jó két hónappal a ’89-es fordulat után térhetett vissza a helyi napilaphoz, miután annak olvasói nyílt levélben kérték Oltyán László újraalkalmazását” – olvasható a Pro Novum Kulturális Egyesület és az Oltyán-család közleményében.
Halála után 15 évvel a Pro Novum Kulturális Egyesület a Népújság támogatásával, a MÚRE és a Marosvásárhelyi Írói Egyesület közreműködésével emléktáblát állíttatott a szerkesztőség Dózsa György utcai székházában. A kétnyelvű márványtáblára rögzített bronzplakett Puskás Sándor szobrászművész alkotása.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.