2009. február 24., 09:412009. február 24., 09:41
Már januárban megkezdték a próbákat, azonban egyes díszletelemek felszerelése órákat vesz igénybe. A filharmónia termében nem tudunk folyamatosan próbálni, hiszen ott koncerteket is tartanak, ráadásul nincsenek meg a szükséges technikai feltételek sem, mint például a függönyök, a leereszthető hátterek, külön bejárat a díszletezőknek az átrendezéshez, amelyek egy kőszínházban adottak – vázolta Anca Bradu, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata legújabb nagyszínpadi előadásának rendezője.
Anca Bradu váradi származású, édesapja, Mircea Bradu a váradi színház igazgatója volt, így a rendező jó ismerője a váradi színházi világnak, bár a Szigligeti Társulatnál most rendez először, de többször dolgozott magyar színészekkel Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és Veszprémben is rendezett már. Anca Bradu elmondása szerint a szereposztás kialakításához nagy segítséget jelentettek a társulat korábbi előadásairól készült videofelvételek, és külön öröm számára, hogy Halasi Erzsébetet és F. Bathó Idát, a színház két nyugdíjas művészét is színpadra szólíthatja a szinte a teljes társulatot felvonultató előadásban.
Mint mondta, nem törekedett arra, hogy erőszakkal aktualizálja a darab cselekményét. Az 1920-as években játszódó Kasimir és Karolina szintén válság idején történik, és jelenleg is „valós vagy gerjesztett gazdasági válságban” élünk, és a nézőnek magának kell majd felfedeznie a darab allegóriáit – mondta a rendező. Kasimir (Pál Hunor) és Karoline (Gajai Ágnes) története a müncheni Oktoberfest forgatagában játszódik, ahol a szereplők elkerülhetetlenül sodródnak a kudarc felé.
A rendező elárulta, hogy a játékszínt a filharmónia termének lehetőségeihez igazították, ezért a szereplők feltűnnek majd a nézőtéren is, ugyanakkor a zene is fontos szerephez jut a produkcióban. Kabaréjelenet-szerű képek, ének és tánc teszi mozgalmassá a darabot. Anca Bradu szerint emlékezetes előadást készítenek a váradi közönség számára, munkáját Dobre-Kóthay Judit díszlet- és jelmeztervező és Mălina Andrei koreográfus segítik, a darab zenéjét pedig a szintén Nagyváradon született Horváth Károly szerezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok