Fotó: mti
A szépirodalmi kategóriában Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című, az író rákos megbetegedését feldolgozó kötete bizonyult a legkelendőbb könyvnek a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok központi helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren – mondta el az MTI-nek Keresztury Tibor, a hétfőn lezárult seregszemlét szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója.
2016. június 13., 19:542016. június 13., 19:54
A visszajelzések alapján a prózakötetek között nagyon jól fogyott még Zoltán Gábor Orgia és Németh Gábor Egy mormota nyara című könyve a Kalligramtól, valamint Darvasi László Taligás és Závada Pál Egy piaci nap című regénye a Magvető kiadásában – ismertette Keresztury Tibor. Hangsúlyozta azt is: a lírakötetek között szokatlanul zajos sikert aratott Tóth Krisztina Világadapter (Magvető) és Térey János Őszi hadjárat (Jelenkor) című gyűjteményes verseskönyve.
Az erdélyi kiadók külön sátorban kínálták kiadványaikat a Vörösmarty téren. A Kriterion Könyvkiadó képviseletében Bágyoni Szabó István dedikálta nemrégiben megjelent, Erdélyi hármasoltár című trilógiáját. Közös standja volt a kolozsvári Koinónia Kiadónak – amely elsősorban friss gyermekkönyveivel képviseltette magát Budapesten – és a csíkszeredai Bookart Kiadónak, itt pénteken és szombaton dedikáltak erdélyi szerzők, többek közt Markó Béla költő, Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese, Zágoni Balázs író, Márton Evelin író, Balázs Imre József költő, irodalomtörténész. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó Ady András Bogivilág című verseskötetét, valamint Tamás Kincső A csinált-patak állatkertje című novelláskötetét mutatta be, Demény Péter Apamozsár című esszékötetéről beszélt az érdeklődőknek.
A József Attila Kör is megjelentette idén egy kolozsvári szerző, Horváth Benji új verseskötetét Az amnézia útja címmel. Ezt a könyvhét kísérőrendezvényeként megszervezett JAK-piknik keretében mutatták be Nagy Kata Inkognitóablak című verseskönyvével együtt. Horváth Benji versei kolozsvári és budapesti helyszíneken „játszódnak\", hiszen a költő gyakorlatilag párhuzamosan él a két városban, így a hazátlanság, valamint a mindenhol otthonlevés kérdéseit is boncolgatja a kötetben, de azt is bevallotta, hogy nyolc évvel ezelőtt írt „zsengéket\" is beválogatott a most megjelent anyagba.
A könyvhét legnépszerűbb eseménye egyébként a Vörösmarty teret teljesen megtöltő megnyitóünnepség volt, Esterházy Péter író és Dés László zenész közös szereplése becslések szerint mintegy hatezer embert vonzott – mondta el Keresztury Tibor. Hozzáfűzte: a súlyos betegséggel küzdő Esterházy Péter két alkalommal, csütörtökön és szombat délután is vállalkozott dedikálásra, mindkétszer sok százan álltak sorba, nem is juthatott mindenkire idő.
Az idei könyvhét két legnagyobb ellensége a futball-Európa-bajnokság és az időjárás volt, utóbbi pont a rendezvény hagyományosan legforgalmasabb időszakában, szombat délután fordult rosszra, valószínűleg jelentős kiesést okozva a kiadóknak – fogalmazott a MKKE igazgatója, aki szerint ugyancsak az eső számlájára írható, hogy a szombat esti Könyvek éjszakáján nem alakult ki a szokásos utcabáli hangulat. Keresztury Tibor elmondta: a hozzá érkezett, nem hivatalos visszajelzések alapján minden kiadó sikeresnek ítélte szereplését az idei könyvhéten. A rendezvényen 146 pavilonban 201 kiadó volt jelen, az első kiadású magyar kötetek száma pedig meghaladta a háromszázat.
Budapesten kívül Magyarország több mint 80 településén rendezték meg június 9-e és 13-a között a 87. Ünnepi Könyvhetet és 15. Gyermekkönyvnapokat. A kolozsvári „kísérőrendezvényt\" idén korábbi időpontban, május közepén szervezték meg. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke és a Kossuth Kiadó igazgatója egyébként korábban az M1 aktuális csatornának nyilatkozva elmondta: a válságot követően az elmúlt két évben stabilizálódott a magyarországi könyvpiac, amelynek mintegy 300–500 ezer olyan állandó olvasója van, aki évente legalább egy könyvet elolvas. A magyar könyvszakma forgalma évente 46 milliárd forint, amelyből az ismeretterjesztő művek aránya 26 százalék, a szépirodalomé 25 százalék, és az elmúlt időszakban legtöbbet fejlődő gyermekirodalom részesedése is immáron több mint 20 százalék.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!