Fotó: Facebook/Kaláka
Jelen voltak, vannak, amikor ismerkedni kezdünk a zenével, irodalommal, a minket körülvevő hangokkal, és tartalommal töltik meg a felnőtté válás éveit is, de néha felkerül egy-egy lemez a lejátszóra még a nyugdíjas években is. Ha a zene szerepéről kezdenénk értekezni a magyar művészetekben és alkotói folyamatokban, érdemes lenne a Kalákával kezdeni.
2021. szeptember 08., 17:282021. szeptember 08., 17:28
2021. szeptember 08., 17:292021. szeptember 08., 17:29
Zenéjük a bizonyíték arra, hogy a minőségi és tartalmas zene összetevői közt a hangszertudás és a tehetség csupán egyetlen, apró tényező. A Kaláka a mosolyával lett minden generáció és minden idők örök zenés mesemondójává. Ez a mosoly rejti azt az alázatot és nyitottságot, amit egyre kevésbé tapasztalunk a színpadokon.
A Kaláka nem dobozolható egyetlen műfajba sem, és nem azért, mert annyira elemelt zenét játszanak, hanem egyszerűen azért, mert a zene mindig csak egy kifejező eszköz volt a kezükben, hogy áltata számtalan csodát juttathassanak el hallgatóikhoz.
1981-ben volt az első erdélyi Kaláka turné. Azóta énekli a Kaláka Kányádi Sándor verseit. Az idők során rengeteg csodás pillanatnak lehettünk fül és szemtanúi. Az egyik legemlékezetesebb Nagygalambfalván, Sándor bácsi szülőfalujában volt. Számtalanszor láthattuk őket, és ismerhettük meg nagyszerű költők munkásságát általuk kihangosítva.
A hagyománynak megfelelően a turné startja Nagygalambfalván lesz, a művelődési házban, 20 órától, majd egy nappal később, 13-án, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában folytatódik. 14-én a nagyenyediek, a Bethlen Gábor Kollégiumban láthatják a Kalákát, 18 órától, majd 15-én az együttes Székelyudvarhelyre utazik, ahol a Stúdió Moziban lesz egy feledhetetlen koncert, 19 órától. Csíkszeredában két produkcióra is sor kerül 16–17-én a Sportcsarnokban 14, illetve 20 órától. A Brassói Magyar Napok keretén belül is fellép a Kaláka, 18-án a Tanácstéren 17 órától. A sepsiszentgyörgyiek 19-én hallgathatnak irodalmat Kaláka -köntösben, 18 órától a Kultúrkertben, míg hétfőn, 20-án Kézdivásárhelyen búcsúzik Erdélytől a zenekar 19 órától a Vígadóban.
Már-már közhely, hogy zenei utazásra hívják a hallgatókat, de ezúttal nem csupán zenei, de időutazás is lesz. Csak az egészség meglegyen!
(X – Fizetett hirdetés)
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.