Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 03., 10:032009. szeptember 03., 10:03
A beszélgetéssorozat negyedik évadjához érkezett idén a Várad folyóirat. Pénteken 18 órakor a Városi Művelődési Házban találkozhat az olvasóközönség a magyarországi költőnővel, aki, mint Szűcs fogalmazott, nemcsak alkotóként, hanem médiaszemélyiségként is gyakran szerepel a magyar televíziócsatornák műsoraiban, így igazán könnyed, különleges nyárvégi kikapcsolódást hoz az első Törzsasztal.
Szeptember végén valószínűleg komolyabb témák kerülnek majd terítékre, amikor Selyem Zsuzsa Kolozsváron élő írónőt látják vendégül a szervezők. Októberben Kőrössy Zoltán, a Magyar Rádió művelődési rovatának volt vezetője jön, novemberben pedig Borbély Szilárd költő, novellista érkezik a kultúrházba. Decemberben Grecsó Krisztián költő, prózaíró látogat el a bihari megyeszékhelyre, aki az Élet és irodalom prózarovatának új vezetője.
A Várad folyóirat több különszámban foglalkozik hamarosan a Törzsasztal eddigi meghívottaival – közölte a főszerkesztő. Az első tizenegy vendéggel készült beszélgetések átiratai, interjúk és még nem közölt fotók jelennek meg az első kiadványban még ebben az évben, s januárban, illetve tavasszal még egy-egy hasonló speciális kiadás várható. A Törzsasztal meghívottainak száma addigra valószínűleg eléri a harmincat. Pénteken a Várad ötödik számát mutatják be. Szűcs külön felhívta a figyelmet egy nagylélegzetű interjúra, amelyet Kőrössi P. József, a Törzsasztal társszervezője készített Cs. Gyimesi Éva irodalmárral.
| Huszonnégy óra alatt 9-10, nagyváradi szerző által alkotott vers- és prózakötetet tervez bemutatni a Várad folyóirat október 2-án és 3-án, a Nagyváradi Ősz előrendezvényeinek keretében. Új verseskötettel jelentkezik Kinde Annamária és Gittai István, kisregénnyel Sorbán Attila, riportkötettel Králik Lóránt és Szilágyi Aladár, aki etnosz-riportjaiból készült második kötetét mutatja majd be az első kiemelkedő sikere után. Kapaszkodunk címmel jelentet meg verseskötetet a fiatal Molnár Zsolt, aki veleszületett rendellenessége miatt soha nem járt iskolába, írni és olvasni is saját erejéből tanult meg. Szűcs elmondása szerint a maraton célja az, hogy felkiáltójel legyen: rosszul működik a váradi könyvkiadás, hiszen lapokhoz és nyomdákhoz kötődik – az itt bemutatott kötetek is így kerülhettek napvilágra. |
A 2007-ben készült beszélgetésben az irodalomtudós különös őszinteséggel mesél saját sorsáról – éppen ezért vonakodott két éven keresztül attól, hogy az interjú anyaga bárhol megjelenjék. A Várad egyébként hamarosan új arculattal jelentkezik, amelyet szintén Ujvárossy László képzőművész tervez. Év végén a Várad dupla számmal jelentkezik: az 1989. december 22-e után történt változásokkal foglalkozik majd, megmutatja, hogyan jött létre az „új világ”. A főszerkesztő meglátása szerint Nagyvárad a szabad sajtó egyik bölcsője volt, hiszen itt jött létre a legtöbb kiadvány egyszerre, bár ezek legtöbbje kérészéletű volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok