Fotó: Krónika
2008. július 08., 00:002008. július 08., 00:00
„Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában nagyobb az érdeklődés irántunk, mint a saját szülővárosomban” – mondja Bodoni Zsolt, a tábort szervező Élesdi Művésztelep Egyesület alapító tagja. Az első művésztábort 1997-ben szervezték meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem budapesti végzősei, azóta évente visszatérnek az alapítók és meghívottaik, hogy egy hónapon keresztül a Bihar megyei, Sebes-Körös menti városkában alkossanak. A telepnek idén is a régi református iskola ad otthont, augusztus 2-án itt szervezik meg azt a zárókiállítást, melyet ősszel elvisznek Budapestre. A telep működését a Nemzeti Kulturális Alap teszi lehetővé, a helyi önkormányzat nem segíti a művészeket, annak ellenére, hogy Élesd nevének egyre szélesebb nemzetközi ismertséget biztosítanak. Magyarország minden nagyobb városában láthatták már a művésztelep alkotóinak kiállításait, jövőre Salzburgban, Tallinban és Londonban mutatkoznak be, a tervek szerint pedig 2010-ben Isztambulban szerveznek kiállítást. A református egyház ingyen bocsátja az alkotók rendelkezésére az épületet, így járulva hozzá a telep működéséhez. Emellett sajátos mecenatúrát is kialakítottak: mindenki, aki 90 ezer forinttal (mintegy 1400 lejjel) hozzájárul a telep működéséhez, választhat egyet az itt készült képekből, szobrokból.
A mára nagykorúnak nevezhető, nemzetközi visszhangú művésztelep szervezői azt tervezték, hogy építenek egy saját, háromszintes alkotóházat: az alsó szinten a konyha és az étkező, a másodikon a műtermek, a harmadikon pedig a szobák kaptak volna helyet – ám a terv egyelőre akadályokba ütközik. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 8 millió forintos (122 500 lejes) támogatásával 2004-ben megvásárolták a telket, és elkészült a száz négyzetméteres alapterületű épület első szintje. A HTMH megszűnésével viszont elapadtak a források, így az épület azóta is befejezetlenül áll. Jelenleg állagmegőrzésre sincs pénz, hiszen a kultúrát kevéssé támogatják mind Magyarországon, mind Romániában – számol be Bodoni.
Így idén a régi iskolában alkotnak a képzőművészek. Egyelőre tízen, a napokban még öt-hat művészt várnak. Fiatal kolozsvári alkotók is kilátogatnak Élesdre, rajtuk kívül Kese Katalin művészettörténészt, Nicholas Bakert és Bryan C. Brownt, egy londoni, illetve egy budapesti galéria tulajdonosát is várják.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.