Fotó: Krónika
2008. július 08., 00:002008. július 08., 00:00
„Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában nagyobb az érdeklődés irántunk, mint a saját szülővárosomban” – mondja Bodoni Zsolt, a tábort szervező Élesdi Művésztelep Egyesület alapító tagja. Az első művésztábort 1997-ben szervezték meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem budapesti végzősei, azóta évente visszatérnek az alapítók és meghívottaik, hogy egy hónapon keresztül a Bihar megyei, Sebes-Körös menti városkában alkossanak. A telepnek idén is a régi református iskola ad otthont, augusztus 2-án itt szervezik meg azt a zárókiállítást, melyet ősszel elvisznek Budapestre. A telep működését a Nemzeti Kulturális Alap teszi lehetővé, a helyi önkormányzat nem segíti a művészeket, annak ellenére, hogy Élesd nevének egyre szélesebb nemzetközi ismertséget biztosítanak. Magyarország minden nagyobb városában láthatták már a művésztelep alkotóinak kiállításait, jövőre Salzburgban, Tallinban és Londonban mutatkoznak be, a tervek szerint pedig 2010-ben Isztambulban szerveznek kiállítást. A református egyház ingyen bocsátja az alkotók rendelkezésére az épületet, így járulva hozzá a telep működéséhez. Emellett sajátos mecenatúrát is kialakítottak: mindenki, aki 90 ezer forinttal (mintegy 1400 lejjel) hozzájárul a telep működéséhez, választhat egyet az itt készült képekből, szobrokból.
A mára nagykorúnak nevezhető, nemzetközi visszhangú művésztelep szervezői azt tervezték, hogy építenek egy saját, háromszintes alkotóházat: az alsó szinten a konyha és az étkező, a másodikon a műtermek, a harmadikon pedig a szobák kaptak volna helyet – ám a terv egyelőre akadályokba ütközik. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 8 millió forintos (122 500 lejes) támogatásával 2004-ben megvásárolták a telket, és elkészült a száz négyzetméteres alapterületű épület első szintje. A HTMH megszűnésével viszont elapadtak a források, így az épület azóta is befejezetlenül áll. Jelenleg állagmegőrzésre sincs pénz, hiszen a kultúrát kevéssé támogatják mind Magyarországon, mind Romániában – számol be Bodoni.
Így idén a régi iskolában alkotnak a képzőművészek. Egyelőre tízen, a napokban még öt-hat művészt várnak. Fiatal kolozsvári alkotók is kilátogatnak Élesdre, rajtuk kívül Kese Katalin művészettörténészt, Nicholas Bakert és Bryan C. Brownt, egy londoni, illetve egy budapesti galéria tulajdonosát is várják.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.