Wolfgang Amadeus Mozart születésének 250. évfordulóját ünnepli pénteken a világ. A zenetörténet egyik legnagyobb egyéniségéről, életművéről és szellemiségéről a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia Erkel Ferenc-díjas tanárával, Terényi Ede zeneszerzővel beszélgettünk.
– Mit jelent Mozart a ma emberének? – Mozartot mindenütt ismerik. Művei olyan fantasztikus lelki és szellemi táplálékot jelentenek, amely meghatározza az emberiség létét. A zene az a megfoghatatlan művészet, amely absztrakt és kézzelfogható egyaránt. Mozart ezt a kettősséget csodálatosan tudta ötvözni: a fizikai létét – amely hangzásokban, lemezeken ölt testet – és a szellemi létét. 35 éves pályafutása alatt annyi zeneművet írt, mint mások 60–70 év alatt. A mai zeneszerzésben meg sem közelítjük azt a mennyiséget, amenynyit ő írt. Mozartnak állandó kapcsolata volt azzal a kozmikus kódrendszerrel, amelyet a zenének nevezünk. Majdnem minden zeneszerző újraírja, javítja dallamait, kivéve Bachot és Mozartot. Divattá vált, hogy a szerzők nehezen komponálnak – az ő lelkéből, tudatából viszont a zeneírás gyönyörűen áradt: minden hónapban írt egy-két művet, néha többet is. Még jó néhány termékeny zeneszerző akad a zenetörténetben, de nála szinte minden leírt hangnak gyémánt értéke van. Amit tőle hallunk, az mindig őszinte, mindig rögtön hat. A Mozart-művek hallgatására nem kell lélekben felkészülni – az első hangnál már magával ragad. Más zeneszerzőnél esetleg kell várni 16 ütemet, de Mozart zenéje azonnal él és hat. Ennek a titka örökre rejtély marad. Az emberiség a Mozart-zene révén közvetlen kapcsolatba lépett azzal a fantasztikus világgal, amelyet most űrhajókkal, űrszondákkal és óriási teleszkópokkal figyelve próbálunk magunknak megfejteni. Mozart zenéjében az egész világegyetem össze van gyűjtve, több mint hatszáz műben. Ezt ünnepeljük a 250. születésnapján, de tulajdonképpen minden nap ünnep, amikor Mozart zenéjével találkozunk. Nincs olyan nap a világon, hogy ne hangozzék el valahol egy Mozart-mű. Mozarttal élünk, Mozart révén vagyunk. – A Mozart-év hozzájárulhat ahhoz, hogy kevésbé ismert művei is népszerűbbé váljanak? – Ehhez nem 24 órás ünnep kéne, hanem 24 hónapos – és még ennyi sem volna elég, hogy az öszszes művét megismerjük. Jelenleg már a teljes Mozart-életmű megvásárolható. Kiadták az összes szimfóniáját, versenyműveit és operáit. Nem sokat késik már az az idő, amikor – a számítógépes technika jóvoltából – egy-két lemezen mind a hatszáz Mozart-mű hallható lesz. Már nincsenek felfedezésre váró művei, de vannak olyanok, amelyekhez nekünk kell eljutnunk. Mozart zenéjéhez kell egy rádiókészülék a lélekben, amely a 20. század végére egyre rosszabbul kezdett működni, és még mindig nem tért magához. És ki tudja, mikor fog magához térni... – Milyen arányban szerepeltek a Mozart-művek a hazai filharmóniák műsorán a rendszerváltás előtt, illetve napjainkban? – Erről statisztikai kimutatás nincs, de nem is a mennyiség a mérvadó. Az a meghatározó, hogy milyen lélekkel tálaljuk föl műveit. ’89 előtt Mozart muzsikája nagyon sok sebzett léleknek nyújtott vigasztalást. Ha lemérnénk, hogy a hazai társadalomban a rendszerváltás előtt milyen óriási lelki segítséget nyújtott Mozart zenéje, akkor a mérleg serpenyője nagyon lebillenne. 1990 után lelkileg is felszabadultunk, és szabadabban is vettük a nagy művész üzeneteit. Viszont továbbra is tartotta bennünk a lelki egyensúlyt. ’89 után óriási mennyiségű CD vitte Mozartot az emberek otthonába, így megsokszorozódott a hatása. Egyszer megkérdeztem egy kiváló muzsikust, mi a véleménye Mozart zenéjéről, és így válaszolt: Mozart mindenkor, bármikor, minden mennyiségben. – A zeneértőknek is vannak kedvencei. Önnek melyik a kedvenc Mozart-műve? – Mozarttal sajátságos kapcsolatom van. Számomra ő az elérhetetlen tökéletességet jelenti. 2004-ben a közszolgálati rádió zenei csatornája felkért, hogy az idei Mozart-évben képviseljem egy új művel Mozartot az európai ünnepségek keretében. Írtam is egy hegedűversenyt, amelyben Mozart három arcképét idézem meg: az öt-hat éves kisfiúét, a nagyon komoly 16–18 éves átszellemült Mozart-portrét, a harmadik tételben pedig a felnőtt Mozartot, amint széles mozdulatokkal játszik a zongorán. A három Mozart-képpel a zeneszerző szellemiségébe akartam behatolni, amely magával ragad, és úgy él bennem, mintha naponta találkoznék egy jó baráttal, mintha vezetne és együtt haladnék vele, valamennyi művét szeretem.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
szóljon hozzá!