2010. április 14., 08:452010. április 14., 08:45
Véletlenül talált rá új előadásának, a Mocsárlakóknak a szövegére a nagyváradi Oberon Csőszínház vezetője, Csatlós Lóránt. A társulatalapító-rendező, aki civilben az állami színház Szigligeti Társulatának művésze, elmondta, ha előre megírt szöveghez nyúl, mindig olyat keres, amelyet lehetőleg minél kevesebben ismernek.
A váradi alternatív színtársulat egyébként már két éve nem vitt színre kész szöveget, inkább saját maguk által improvizált vagy összerakott párbeszédekből dolgoztak. „Pesti antikváriumokban a Dráma feliratú polcon szoktam keresgélni ismeretlen nevek után” – mesélte a Krónikának Csatlós Lóránt. Bár elismeri, hogy ez zsákbamacska, hiszen könnyen megeshet, hogy egy ismeretlen szerző korántsem véletlenül maradt meg az ismeretlenségben, azt mondja, igazi kincsekre is rá lehet bukkanni ezzel a módszerrel. Így talált rá a nigériai Wole Soyinka színpadi műveire is, s mint hamar kiderült, ez a regény- és drámaíró a legkevésbé sem nevenincs alkotó, 1986-ban ugyanis ő lett az első fekete-afrikai, aki irodalmi Nobel-díjat kapott.
A társulatvezető elmondta, meglepte, hogy az ötvenes években írt szöveg mennyire könnyedén aktualizálható. „Eredetileg kifejezetten antiklerikális mondandót hordoz, az emberi szellem sötétsége, a babona ellen küzd, ami szerinte visszahúzta a civilizáció felé haladni próbáló afrikai lakosságot” – magyarázta Csatlós. Persze mifelénk ez a téma nem aktuális, ám a dráma alapmotívumát nem volt nehéz azzá tenni: az egyik szereplő ugyanis, aki az eredeti szöveg szerint pap, egy manipulációs célokra kitalált mocsáristenség szent embere, különösebb erőfeszítés nélkül értelmezhető akár politikusnak is, öltönyben, marcona testőrrel és fontoskodó, miniszoknyás sajtóreferenssel. „A politikusok civilizáltnak nevezett világunk hamis szentjei, akik gátlástalanul kihasználják az embereket” – fogalmazott Csatlós Lóránt. Azt pedig különösen fontosnak tartja, hogy egy alternatív társulat képes legyen a „hétköznapok ütőerén tartani a kezét”, és olyan előadásokat játszani, amelyek a nézők számára is érdekes témákat boncolgatnak.
Az Oberon Csőszínház érdekessége, hogy mind műkedvelők, mind profi színművészek részt vesznek benne. A társulatvezető szerint a próbák során gyakran nem is látni a különbséget a kettő között, talán csak annyiban, hogy a rutinosabbak hamarabb éreznek rá a szövegre és a szituációkra – ez azonban nem jelenti azt, hogy nekik szükségtelen az irányítás. A szabadság pedig összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a kőszínházban. „A színházban műsorpolitika van, amelyet be kell tartani, nincs lehetőség a kísérletezésre. Az undergroundban a bukásnak nincsenek különösebben súlyos következményei” – magyarázta a színművész. Mindenekelőtt pedig azt hangsúlyozta: az Oberon műkedvelői és profijai a maguk örömére játszanak. Akár a küszöbön áll egy premier, akár nem, hetente kétszer improvizációs tréningeket tartanak a tagokkal, amelyeken szinte kötelező a megjelenés. A társulatban tizenöt aktív tag dolgozik, de a kóbor tagokkal együtt akár huszonöten is összejönnek egy-egy próbán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok