Mi(lyen) a jó vers?

Archív •  Fotó: Gecse Noémi

Archív

Fotó: Gecse Noémi

A Költészet Napján – remélem – a T. Olvasót is az érdekli, hogy mi(lyen) a jó vers?

2018. április 11., 08:472018. április 11., 08:47

Engem is ez érdekel, immár 30 éve, össze is olvastam mindenfélét, de Kölcsey definíciójánál jobbat még nem találtam:

Idézet
harmoniás szavakba öntése a gondolattá érlelt érzeménynek”.

És kérem a T. Olvasót, hogy ne szaladjon meg mindjárt egy ilyen furcsa mondattól, hanem próbáljuk együttes erővel megérteni, hogy mire gondolhatott Kölcsey Berzsenyi temetésén.

Mert miről van szó? Ha a gondolat teng túl egy versben, akkor – gondolom – intellektuális líráról beszélhetünk; ha meg az érzemény, akkor szentimentális líráról. Ha pedig „csak” harmóniás szavak vannak egy szövegben, akkor valami olyasmit olvashat(t)unk, amivel az utóbbi bő harminc évben halálra untatták a magyar olvasót is.

Mi lenne hát az egyedül üdvözítő út? Őszintén megvallva: fogalmam sincs. Lehet, hogy nincs is ilyen. De az biztos, hogy Kölcsey tudott valamit: a harmóniás szavak–érzés–gondolat szentháromságának együtt kell érvényesülnie egy (jó) versben. Példákat is soroljak?

Az én rémületes kedvencem Arany Kertben című verse. Világos után vagyunk, totális kiábrándulás az emberből. Nem kizárt, hogy túl depressziós ez a vers.

Akkor viszont olvassuk el Vörösmarty A vén cigány című versét. A magyar irodalom legnagyobb verse. Szerintem. Világos után vagyunk, nagyhatalmak csatáznak a Közel-Keleten, eldöntendő, hogy ki a főnök a szemétdombon. De Vörösmartynál felcsillan valami reményféle is. (Kárhoztatták is érte az okos irodalomértők, mondván, hogy nem passzol a versben korábban leírtakhoz, de ebbe ne menjünk bele, mert ez már csak szakma...)

Szóval: van remény, igaz, hogy csak a távoli jövőben lesz jó, de jó lesz

(„Lesz még egyszer ünnep a világon, / Majd ha elfárad a vész haragja, / S a viszály elvérzik a csatákon...”). Ha viszont az lenne a kérdés, hogy én, versolvasóként mit idézek fel magamban, nemcsak a Költészet Napján, hanem akár esti imádság helyett is, akkor Füst Milán Este van című versét említeném. Ha a T. Olvasó is elolvassa, megérti majd, miért erre a gyönyörűségre szavaztam.

Lövétei Lázár László 

Füst Milán: Este van

Mire rám mutatnál: nem vagyok.
Akár a csillag, mely lefut a tétovák előtt: olyan volt életem.
Oly hamari volt csakugyan, oly gyors és hebehurgya ez a lét...
Bizony én el sem tudom hinni, hogy e kuszaság,
E hegyén-hátán bennem tornyosuló összevisszaság most nyugalomra tér.
S elrendeződik-e? – felelj rá hogyha tudsz.
Nagy ivben esteledik körülöttem mindenütt.
Az ég is tágúl, gömbölyűbb a föld
S mi apró-cseprő volt: felszívatik.
S egyetlen hang dong: hogy este van.
S egy ujj mutat az ég felé, hogy ott az én utam, mégiscsak ott,
Mert jó valék.
Mert rossz nem tudtam lenni... ama nagy parancsokat
Nem törtem meg, ha ingadoztam is...
Így volt-e, mondd? Felelj rá, hogyha tudsz.
S a borús ég is meghasad vigasztalásomúl, –
Egy kis derű is lám, mégiscsak jut nekem...
A messzeségben, ott, hol domborúl a Csendes Óceán
S mint órjás cet csillog a tenger háta,
Ott képzellek el zöld sziget és zöld árnyékaid, –
Hol többé semmi sincs. Ott ferdén fordul el
A föld a semmiség felé. Vigyél el még oda.
Még hazát is találok ott a vég előtt, én hontalan. Jöttöm hirére tán
Akiről álmodék, elémbe fut. Már várnak ott... s ez jól esik.
Így lesz-e, mondd? – Felelj rá, hogyha tudsz.  

(Nyugat, 1933.)

korábban írtuk

Olvasunk mi verset manapság? – előadások számos erdélyi városban a magyar költészet napja tiszteletére
Olvasunk mi verset manapság? – előadások számos erdélyi városban a magyar költészet napja tiszteletére

Versek csendülnek fel Erdély- és Partium-szerte szerdán, a magyar költészet napján, amelyet különféle rendezvényekkel ünnepelnek április 11-én, József Attila születése napján.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 21., csütörtök

Bukaresti napló: a kommunizmus utolsó évtizedét megörökítő emlékirat bemutatója Kolozsváron

B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.

Bukaresti napló: a kommunizmus utolsó évtizedét megörökítő emlékirat bemutatója Kolozsváron
2024. november 21., csütörtök

Megjelent a Székely Kalendárium, feltárul csodaország kapuja

A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.

Megjelent a Székely Kalendárium, feltárul csodaország kapuja
2024. november 20., szerda

Túlfűtött és részletekbe menő érzékenység a kolozsvári Puccini-előadásban

A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.

Túlfűtött és részletekbe menő érzékenység a kolozsvári Puccini-előadásban
2024. november 20., szerda

Kiváló helyszíne a többnemzetiségű Szatmár a kisebbségi társulatok fesztiváljának

Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.

Kiváló helyszíne a többnemzetiségű Szatmár a kisebbségi társulatok fesztiváljának
2024. november 20., szerda

Erdélyi turnéra indul koncertszínházi Radnóti-előadásával Vecsei H. Miklós és csapata

Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.

Erdélyi turnéra indul koncertszínházi Radnóti-előadásával Vecsei H. Miklós és csapata
2024. november 19., kedd

Kitárta kapuit a kincses városban a volt Központi Szálló

Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.

Kitárta kapuit a kincses városban a volt Központi Szálló
2024. november 16., szombat

Borsodi L. László kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron

Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.

Borsodi L. László kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron
2024. november 16., szombat

Igenis lehetnek a kortársaink Arany Jánosék: ifj. Vidnyánszky Attila újabb bravúros rendezése

Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.

Igenis lehetnek a kortársaink Arany Jánosék: ifj. Vidnyánszky Attila újabb bravúros rendezése
2024. november 16., szombat

Rejtőzködő kincseket hozott felszínre a Kölcsey Galéria – Album jelent meg a kiállítássorozat tíz évéről

A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.

Rejtőzködő kincseket hozott felszínre a Kölcsey Galéria – Album jelent meg a kiállítássorozat tíz évéről
2024. november 15., péntek

Hiedelmekről mindenkinek: Nagybánya mindennapjait is meghatározta a boszorkányság

A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.

Hiedelmekről mindenkinek: Nagybánya mindennapjait is meghatározta a boszorkányság