2009. március 12., 10:542009. március 12., 10:54
Nos, Gus Van Santről nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Milk leforgatásával olyan filmet sikerült készítenie, amely – ha nem is lesz képes eloszlatni a homoszexualitással szembeni előítéleteket – úgy nyúl a témához, hogy megpróbál a sztereotípiákon túllépő képet nyújtani az azonos neműek iránt vonzódó közösség világáról.
Minderre az apropót egy politikai karriert befutott melegjogi harcos, Harvey Milk élete jelenti, aki a hetvenes évek Amerikájában burjánzó bigottság ellen vette fel a küzdelmet.
A Milk életrajzi film, ám nyugodtan nevezhetjük dokumentumfilmnek is: a színészek szereplésével forgatott jeleneteket ugyanis gyakran váltják korabeli képek, amelyek még autentikusabbá teszik a mozit. A főszereplő életének különböző, meghatározó fázisait hetvenes évekbeli filmhíradók részletei egészítik ki, amelyek hű képet nyújtanak a kor amerikai társadalmáról.
A film felütése sokkoló, és máris sejteti a végkifejletet: a főszereplő, Harvey Milk – Sean Penn zseniális alakításában – 1978-ban a szobájában ül, és magnóra mondja élettörténetét. Első mondata így hangzik: „Ha ezt a felvételt hallgatják, az azt jelenti, hogy meggyilkoltak.” A történet aztán visszavisz 1972-be, New Yorkba, ahol Milk a homoszexualitásukat a világ előtt titokban tartó, külsőre átlagembernek tűnő polgárok életét éli, ám hamar kiderül, hogy az élre vasalt szürke öltöny csak álca: leszólít egy fiút, akivel aztán szinte azonnal ágyba bújnak.
Milk (Amerikai életrajzi dráma, 128 perc, 2008). Rendezte: Gus Van Sant. Szereplők: Sean Penn, Josh Brolin, Denis O’Hare, Victor Garber, Alison Pill. Írta: Dustin Lance Black. Kép: Harris Savides. Zene: Danny Elfman. Értékelés az 1–5-ös skálán: 4. |
Az előítéletek elől aztán közösen költöznek át a nyugati partra, San Franciscóba, ahol valamivel nagyobb a homoszexuálisokkal szembeni tolerancia. Itt nyitják meg fotós szaküzletüket, amely hamarosan a város homoszexuálisainak találkozóhelye lesz, néhány éven belül pedig annyira népes és összetartó társasággá növekednek, hogy a meleg közösség politikai tényezővé válik.
Ekkor határozza el Milk, hogy a homoszexuálisok emberi és polgári jogait csorbítani akaró bigott konzervatívok ellensúlyozására politikai karriert épít, és városi tanácsosnak jelölteti magát. Erőfeszítését évek kitartó munkája nyomán siker koronázza, és a homoszexuálisok mellett más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekvédelmét is felvállalva politizál egészen addig, amíg tanácsostársa meg nem gyilkolja.
Persze sokan támadhatják a filmet azzal, hogy követendő példaként állítja be a homoszexualitást – ám ez ostobaság. Gus Van Sant semmi egyebet nem tesz, minthogy Harvey Milk élettörténetén keresztül tart tükröt az amerikai társadalom elé, amelyben a felebaráti szeretetről prédikáló, magukat kereszténynek mondó fundamentalisák nemi irányultságuk miatt akarják megfosztani a munkához való jogtól polgártársaikat a „szabadság honában.”
A film hatását nagymértékben növeli Sean Penn elemi erejű játéka: Penn óriási átéléssel hívja életre az általa megformált karaktert, színészi alakítása a film első percétől az utolsóig lenyűgözi a nézőt. A film politikai üzenetétől és az amerikai filmakadémia tagjainak beállítottságától függetlenül kijelenthető: Penn Milk-karaktere mindenképpen méltó a legnagyobb elismerésre.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.