2009. június 02., 11:192009. június 02., 11:19
A művekre Jamie Andrews, a British Library modern irodalmi kézirattárának vezetője bukkant rá, miközben a könyvtárnak a „dühös fiatalok” (Angry young men) néven emlegetett második világháború utáni írógenerációról szóló kiállításához válogatott anyagot. A két darab Lord Chamberlain archívumából került elő, aki 1968-ig a brit színházi cenzúráért felelt.
A gépelt szövegekben a cenzor kék ceruzával írt jelei sorjáztak, aki kihúzta a homoszexualitásra vonatkozó párbeszédeket, és az istenkáromlásnak minősülő részeket. Eddig nem is keresték a darabokat, mert a ’94-ben elhunyt Osborne azt állította önéletrajzában, hogy nem maradt belőlük egyetlen példány sem.
Osborne, pályatársaival, Harold Pinterrel, Alan Silitoe-val, Arnold Weskerrel együtt nyers realizmussal és szatírával szállt szembe az elavult brit erkölcsökkel és a háború utáni társadalmi renddel. A Benne az ördög című darabjában, melyet szerelmével, Stella Lindennel közösen írt, egy walesi költő, Huw Prosser életét eleveníti fel, aki a rendszer konvencióiba ütközik. A darabot 1950 májusában mutatták be Huddersfieldben.
A Személyes ellenség a Nagy-Britanniában a hidegháború kiváltotta paranoiás félelmet állítja színpadra. Ezt csak erősen cenzúrázva mutathatták be 1955 márciusában Harrogate-ben. A két darab azonban egy évvel később feledésbe is merült, amikor 1956 májusában Londonban bemutatták a Nézz vissza haraggal című nagy sikerű drámáját, mely meghozta a szerző számára az elismerést.
Osborne nemcsak a modern drámán hagyott nyomot, hanem forgatókönyvíróként jelentősen hozzájárult az új angol film sikeréhez is. A Nézz vissza haraggalt többször is megfilmesítették, a leghíresebb Tony Richardson 1958-as filmes adaptációja, Richard Burtonnal a főszerepben, de 1980-ban megrendezte Lindsay Anderson is Malcolm McDowell-lel a léha Jimmy Porter szerepében, míg egy 1989-es tv-változatban Kenneth Branagh alakította a főhőst.
Az Osborne drámájából készült A komédiás (The Entertainer, 1960) Sir Laurence Olivier egyik jutalomjátéka volt, majd 1963-ban ugyancsak Osborne írta filmre Henry Fielding regényét Tom Jones címen, Tony Richardson rendezésében. Szabó István az 1985-ös Redl ezredes című filmjéhez a walesi író Egy hazafit nekem (A Patriot for Me) című darabját is felhasználta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok