Szombat délután a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében mutatták be Cey-Bert Róbert Gyula 1526: a végzetes mohácsi úttévesztés. Béke vagy 150 év háború! című könyvét.
2016. május 29., 19:132016. május 29., 19:13
A meghívottakat Dr. Laky-Takács Attila főkonzul köszöntötte, majd Püski István, a könyvet gondozó Püski Kiadó és Könyvesház vezetője beszélgetett a szerzővel. A könyv szerzőjének, Cey-Bert Róbert Gyulának már számos történelmi témájú kötete jelent meg, ezúttal a mohácsi csatához vezető eseményeket vizsgálta.
A szerző eredetileg egyébként gazdaságtudományt és szociológiát tanult Svájcban, az 1956-os forradalomban való részvétele miatt ugyanis el kellett hagynia Magyarországot. Elmondta, évekig dolgozott a mostani köteten, a helyes adatok összegyűjtése nem volt könnyű feladat. A könyv a „Melyik úton maradjunk?\" kérdéssel kezdődik, Cey-Bert Róbert ebben a részben fejti ki, miért vállalta a magyarság 1526-ban a rengeteg áldozattal járó háborút az Oszmán Birodalommal.
„A magyaroknak két választásuk volt: vagy csatába indulnak, vagy behódolnak és a Török Birodalom adófizetői lesznek\" – magyarázta a történész. A szerző bemutatta a mohácsi csata előtt történt eseményeket, azt, hogy mennyire nehéz volt a magyaroknak meghozni a döntést, hogy harcoljanak vagy behódoljanak. Ma már persze mindenki tudja, hogyan döntöttek elődeink, Cey-Bert Róbert alkotása azonban segít eligazodni a korabeli események útvesztőjében, az olvasó jobban átláthatja, mi vezetett a mohácsi vészhez. A történelmi események bemutatása után a szerző azt is elárulta, hogy a műnek még lesz két folytatása, ez ugyanis az úgynevezett magyar–török trilógia első kötete.
Majláth Réka
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!