Fotó: MTI
2008. január 31., 00:002008. január 31., 00:00
A dokumentumfilm a Hargita megyei kis faluban, Szenterzsébeten élõ Lévai Ferenc életébõl emel ki néhány pillanatot úgy, hogy közben a zenész múltját is megismerjük. Egykor szaxofonon játszott, saját együttese volt, de mivel élettársát zavarta, hogy állandóan utazik, eladta hangszerét, és kétkezi munkából próbálta fenntartani népes családját. Bálint Arthur kamerája figyelemmel és érzékenységgel követi az egykori zenész arcának rezdüléseit. A dokumentumfilmek közül egy másik, erdélyi embert bemutató alkotás Zsigmond Dezsõ Út Cãlãraºiba – Egy sikeres vállalkozó képe címû dokumentumfilmje. Ezúttal Kurkó János vállalkozó emlékeit, sikereit és saját magával való szembesülését ismerhetik meg a nézõk egy Cãlãraºi felé tartó autózás közben. Az elsõ nap délelõtti vetítésein még elég kevesen jelentek meg, viszont a nagyjátékfilmekre már alig lehetett jegyeket kapni. Tehát várható, hogy a hétvégére megtelnek a nézõterek mind a Mammut moziban, mind a Millenáris Teátrumban, valamint az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Bem moziban. A Mammut mozi jegyárusai elõtt egyelõre fõleg a szakma tolong, így könnyen lehet találkozni a filmek készítõivel, szereplõivel is. Grunwalsky: a filmkészítés olyan, mint a gyereknevelés A szemlét hivatalosan ünnepélyes gála nyitotta meg kedden este a Millenáris Teátrumban. A Hollywodoo zenekar biztosította a pörgõs hangulatot, amelyet ellensúlyozott a köszöntõ beszédek és az életmûméltatások hivatalossága. A majdnem telt ház elõtt zajló nyitóünnepség elsõ felszólalója Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke volt, aki összefoglalta a magyar filmszakma jelenlegi helyzetét, és cáfolta a sajtóban egyre terjedõ vélekedést, miszerint a magyarok nem szeretik a magyar filmeket. „A filmkészítés olyan, mint a gyereknevelés: kevés hálával jár, viszont fejlõdésre számíthatunk\" – élt meglepõ hasonlattal az elnök, aki arra kérte az újságírókat, hogy várják meg a filmszemle eredményét. Manhertz Károly, a kulturális minisztérium szakállamtitkára büszkén emlegette, hogy a tavalyi évben 335 magyar film és 25 magyar részvételû koprodukció készült el. A magyar filmek össznézõszáma a tavalyi évben 1 millió 400 ezer volt, ami a szakállamtitkár szerint nem mondható rossznak. Herendi Gábor, a szemletanács elnöke bemutatta az idei filmszemle újításait, valamint a február 5-i záróesten átadásra kerülõ díjakat. Az Aranyorsó díjat a legjobb filmnek fogják odaítélni, a szobor kicsinyített mását azonban minden díjazott alkotó megkapja majd. A legjobb zsánerfilmért a Moziverzum elnevezésû elismerést veheti át alkotója. Díjak (nemcsak) filmeseknek A gálán a Magyar Rendezõk Céhének képviseletében Sós Mária és Molnár György adták át az Árvai Jolán-díjat. A nem mûvészeti tevékenységet végzõ filmesek számára szóló elismerést idén Ormos Ferenc speciális effektusokért felelõs szakember kapta. A 39. Magyar Filmszemle életmûdíjasa Hildebrand István operatõr, Schubert Éva színésznõ és B. Müller Magda fotómûvész. A kulturális minisztérium és a Mozgókép Közalapítvány által létrehozott Magyar Mozgókép Mestere díjban 2008-ban Gyulai Líviusz grafikus, animációsfilm-rendezõ és Kósa Ferenc filmrendezõ részesült. Az idei filmszemlén Várkonyi Zoltán filmes és színházi rendezõre, színészre emlékeznek. Fotókiállítás látható munkásságáról a Millenáris Teátrum elõterében, vetítésre kerül a Keserû igazság, Merénylet, valamint az Emberrablás magyar módra címû filmje. (Ismertebb alkotásai: A kõszívû ember fiai, Egri csillagok, Kárpáthy Zoltán, Fekete gyémántok.) Tóth Orsolya, Budapest
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.