Bartis Attila a kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Fotó: Jakab Mónika
Bartis Attila A vége című műve kapta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) idei irodalmi díját.
2024. június 14., 00:182024. június 14., 00:18
2024. június 19., 00:472024. június 19., 00:47
A 20 ezer eurós pénzjutalommal járó elismerés – EBRD Literature Prize 2024 – kitüntetettjének kilétét csütörtök este jelentették be a pénzintézet londoni központjában az MTI közlése szerint. A pénzdíjból a bank tájékoztatása szerint egyenlő arányban részesül a szerző és a mű fordítója, Szöllősy Judit (Judith Sollosy). A marosvásárhelyi származású Bartis Attila regénye Magyarországon 2015-ben, az angol változat az Archipelago Books kiadó gondozásában – The End címmel – tavaly jelent meg.
Magyar irodalmi mű most első ízben nyerte el a londoni pénzintézet évente odaítélt díját. A csütörtök esti díjkiosztón Bartis Attila kijelentette, hogy „abszolút váratlanul, rendkívüli meglepetésként” érte az EBRD elismerése. A szerző kiemelte: külön öröm számára, hogy a díjra jelölt hármas végleges listán még egy magyar mű szerepelt, ami bizonyítja, hogy „a magyar irodalom nagyon-nagyon jó”.
Az idei EBRD-díjra esélyes másik magyar irodalmi alkotás Tóth Krisztina 15 rövid elbeszélést tartalmazó Vonalkód (Barcode) című novelláskötete volt. Ezt a könyvet Peter Sherwood fordította angolra, és az angol változat a Jantar Publishing gondozásában jelent meg. Az EBRD hetedik alkalommal ítélte oda évente kiosztott irodalmi díját. Az elismerést olyan országok alkotói kaphatják, amelyekben a közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott pénzintézet finanszírozási és befektetési tevékenységet folytat.
A díj meghirdetett célja a kultúra sokszínűségének és az irodalmi kifejezésmódok sokféleségének jutalmazása és előmozdítása Kelet-Európában, Közép-Ázsiában, a Nyugat-Balkánon, valamint a Földközi-tenger déli és keleti térségében, illetve annak a fontos szerepnek az elismerése, amelyet a fordítók töltenek be a különböző kultúrák közötti hídépítésben.
Bartis Attila József Attila-díjas író, fotográfus Marosvásárhelyen született 1968. január 22-én, családjával 1984-ben költözött Budapestre, amikor apját megfosztották román állampolgárságától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!