Orbán Viktor és Baán László szemléli az Országház Vadásztermében kiállított Seuso-kincseket
Fotó: MTI
Kötelességünket teljesítettük és visszaszereztük a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.
2017. július 12., 18:432017. július 12., 18:43
2017. július 12., 18:452017. július 12., 18:45
Orbán Viktor azt mondta: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a „családi ezüstnek" Magyarországon van a helye. A miniszterelnök a bejelentés után bemutatta a sajtónak a Parlament Vadásztermében kiállított kincseket.
Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: 1990 óta minden magyar kormány törekedett arra, hogy visszaszerezze a kincseket, hol perben, hol egyezségben. Hozzátette: ez most két lépésben sikerült, hiszen 2014-ben tért haza az első hét darab, most pedig a második, művészettörténeti szempontból még értékesebb rész került Magyarországra. „Ezzel a teljes ismert Seuso-kincs hazatért" – hangsúlyozta.
Felidézte: a Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt, a 70-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. Mint mondta, a kincseket egyetlen napot láthatta a közönség 1990-ben, New Yorkban, egy aukción, ahol mai értéken 100 millió eurós kikiáltási áron akarták eladni. „Sem ezelőtt, sem ezután nem láthatta ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset sem világ, sem Magyarország” – jegyezte meg.
Baán László újságíróknak elmondta: az elmúlt években sikerült megállapodni két ütemben két családi alapítvánnyal a kompenzációs díjról, ez az első esetben 15 millió euró, a második esetben 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt. Ennek fejében átadták a kincseket és nem is vitatták Magyarország tulajdonjogát – fejtette ki, hozzátéve: a kincseket a becsült piaci ár harmadáért, negyedéért sikerült visszaszerezni.
Azt is hangsúlyozta: a kincsek hazatérése nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára rendkívüli jelentőségű, ugyanis végre bemutathatóvá válik. Ezt az eddigi birtokosok nem tették lehetővé, gyakorlatilag raktárak mélyén rejtegették azt – fejtette ki, jelezve azt is: több alternatíva van a kincsek végeleges elhelyezésére, arról a kormány fog dönteni. „Magyarország olyan ókori kinccsel gyarapodott, amelyet területén, Pannóniában kapott egy előkelő személyiség és ásott el minden valószínűség szerint egy barbár betöréskor, majd az közel 2000 éven keresztül a földben maradt" – ismertette a történetet.
A főigazgató arra is kitért: azzal, hogy valamennyi kincs itt van, az anyagkutatások is jobban fognak előrehaladni. Baán László elmondta, a lehetséges lelőhelyet már lokalizálták, azonban a szakembereknek még nincs egyértelmű állásfoglalásuk arról, hogy ott volt. Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint a most hazatért hét műtárgy az Achilleus és a Meleagros tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amphora, a Hippolytos-kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör.
A Seuso-kincseket most szombattól a Parlamentben kiállítva láthatja majd a nagyközönség, naponta 12 és 18 óra között, augusztus végéig. Ezt követően országjárásra indulnak, végül a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek a műtárgyak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!