Magyar ajándék a román olvasóközönségnek – Bemutatták Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítását Kolozsváron

Magyar ajándék a román olvasóközönségnek – Bemutatták Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítását Kolozsváron

Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok

„Ez a legnagyobb ajándék, amit a magyarság adhatott a románoknak” – jellemezték Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítását a kiadvány kolozsvári bemutatóján. A román kiadás kezdeményezői, szorgalmazói a megjelenés körüli nehézségekről is szót ejtettek.

Pap Melinda

2019. augusztus 19., 16:282019. augusztus 19., 16:28

2019. augusztus 19., 16:332019. augusztus 19., 16:33

Hiába nélkülöz mindenfajta sovinizmust, nacionalizmust, a magyar gróf, Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítása nem jelenhetett meg a nagy egyesülés centenáriumának évében – hangzott el a mű román fordításának a Kolozsvári Magyar Napok keretében, vasárnap este tartott bemutatóján. A Román Kulturális Intézet által kiadott mű a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet és az Erdélyi Gondolat Egyesület támogatásával jelent meg, bemutatóját májusban tartották a bukaresti könyvvásáron. A szimbolikus helyen – az író egykori otthonában – a kolozsvári Bánffy-palotában tartott erdélyi bemutatón népes közönség volt kíváncsi rá, és a hol magyarul, hol románul elhangzó méltatásokra.

A Monarchia szétesésének krónikája

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntőjében rámutatott: egymás megismeréséhez a kultúrán keresztül vezet az út, ez az előítéletek csökkentésére is jó módszer.

Marta Petreu filozófus, kritikus, költő, az előszó írója valóságos remekműnek, a legjobb minőségű prózának titulálta Bánffy művét, mely egyben egy történelmi korszak hanyatlásának, az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének a krónikája.

Úgy vélte, a román fordítás azért is értékes, mivel román szerzők nem írtak az erdélyi elitről, hiszen nem nyerhettek betekintést annak életébe. Bánffy művének cselekményét felidézve rámutatott, ebben két sík – politikai és személyes – váltja egymást, és számos mitológiai elemet is felfedezni benne. Főhősnőjének, Adrienne-nek – mint mitológiai mintájának, Diána istennőnek – túlzott kötelességtudata miatt nem teljesülhet be a Bánffy alteregójával, Abédy Bálinttal való szerelme.

Ő egyébként az egyetlen pozitív szereplő a regényben, hisz míg kedvesét isteníti, kora nemességét nem kíméli a jó karikaturistaként is számon tartott író, sőt vádolja a nemességet a Monarchia hanyatlása miatt. Több száz szereplője között furcsa, különc egyéniségek is vannak, ők is alátámasztják a politikum bűnösségét.

Galéria

Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok

Marta Petreu rámutatott,

Bánffy könyve románul is olvasmányos, rabul ejti olvasóit. Külön érdeme, hogy semmilyen sovinizmus nem érhető tetten benne, hiszen a gróf objektíven figyelte korát, annak minden társadalmi osztályát, és gondolkodott róla.

Úgy beszél a mócvidéki románokról, ahogy egyetlen román szerző sem, mutatott rá Kósa András László, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Kifejtette, ezért is furcsa, hogy az Erdély-trilógia román fordítása terveikkel ellentétben nem jelenhetett meg a centenárium évében.

Lucian Năstasă-Kovács, a házigazda kincses városbeli Szépművészeti Múzeum igazgatója, a könyv bevezető tanulmányának szerzője és a jegyzetek összeállítója szerint ezt néha maga a kiadó és a szerkesztő is akadályozta.

Emlékeztetett, mikor Bánffy Miklós – a Bethlen-kormány volt külügyminisztere – 1926-ban visszatelepedett az időközben Románia részévé vált Erdélybe, nem politizálhatott, így már-már rákényszerült arra, hogy az irodalommal, művészettel foglalkozzék.

S mikor rájött, hogy a kortárs erdélyi magyar írók szintén nem ismerik az erdélyi arisztokrácia életét, kötelességének érezte, hogy maga írjon róla. „Bánffy műve az Osztrák–Magyar Monarchia hanyatlásának tökéletes freskója” – jelentette ki Năstasă-Kovács, aki szerint a grófot az ember érdekelte, így valamennyi társadalmi kategóriáról hű jellemrajzot mutat.

Hangsúlyozta, a mű román fordítását a kritika is jól fogadta, alig pár hónappal a megjelenése óta már nagy visszhangja van, hiszen olyan könyv, mely jelentősen hozzájárul majd a különböző erdélyi nemzetiségek, vallási felekezetek megismeréséhez.

Kihívást jelentett a fordítás

A jelenlévők külön méltatták a terjedelmes mű fordítóját, a távollévő Marius Tabacut, aki nemcsak lefordította Bánffy trilógiáját, hanem „átültette” azt román nyelvi közegbe. Mile Lajos felidézte, hogy az eredeti regényben maga is több, számára ismeretlen szóval találkozott, hiszen a gróf sok tájnyelvi kifejezést használ.

Galéria

Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok

Marius Tabacu az MTI-nek korábban maga is elmondta: kihívást jelentett számára a fordítás, hiszen a gróf kiválóan ismerte a természetet, „minden fűszálnak tudta a nevét, így nehéz volt megtalálni valamennyi növény román megfelelőjét”. Ilyenkor a már korábban megjelent német és francia fordítás is segítséget jelentett, az Erdély-trilógia ugyanis már számos nyelven megjelent. A kolozsvári műfordító reményét fejezte ki, hogy a román közönség jól fogadja a művet.

Idézet
Azért fontos, hogy a román olvasókhoz is eljut ez a mű, mert megtudhatják, miként gondolkodott egy magyar arisztokrata a románságról, a regénynek ugyanis nagyon sok román szereplője van. A gróf a román parasztokkal, a mócokkal nagyon jó viszonyban volt, szépen írt róluk”

– mondta Marius Tabacu, aki szerint Bánffy regényében nincs semmi olyan, amitől a románság sértve érezheti magát. Emlékeztetett, hogy a grófok általában a román köztudatban elnyomókként jelennek meg, de Bánffy nem az a fajta volt, aki ostorral verte a román parasztokat, hanem ellenkezőleg, segíteni akart rajtuk.

korábban írtuk

Románra fordítják Bánffy Miklós novelláit
Románra fordítják Bánffy Miklós novelláit

Román nyelvre fordítják Bánffy Miklós néhány novelláját a Transylvania Trust Alapítvány által szervezendő fordítóműhely keretében, amelyen egyetemi hallgatók vesznek részt szeptember 11–16. között a bonchidai Bánffy-kastélyban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 16., kedd

„Olvassunk Méhes Györgyöt, de ne legyenek róla elnevezett díjak” – Balázs Imre József irodalomtörténész az író ügynökmúltjáról

Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.

„Olvassunk Méhes Györgyöt, de ne legyenek róla elnevezett díjak” – Balázs Imre József irodalomtörténész az író ügynökmúltjáról
2024. július 16., kedd

Új, Janovics című előadásával már augusztusban visszavárja közönségét, évadot értékelt a kolozsvári színház

Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.

Új, Janovics című előadásával már augusztusban visszavárja közönségét, évadot értékelt a kolozsvári színház
2024. július 15., hétfő

Nem karanténban tartani, hanem egymásba oltani az egyes régiók magyar irodalmát – Tricikli fesztivál Szentgyörgyön

Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.

Nem karanténban tartani, hanem egymásba oltani az egyes régiók magyar irodalmát – Tricikli fesztivál Szentgyörgyön
2024. július 15., hétfő

Kisvárosi miliők és bádogember: két nyári tárlat nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban

Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.

Kisvárosi miliők és bádogember: két nyári tárlat nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban
2024. július 15., hétfő

Józsa János több mint 70 éve alkotó korondi fazekasról szól az Értékek útján sorozat új része

A több mint hetven alkotó korondi fazekasmestert, Józsa Jánost és mesterségét mutatja be hirado.hu saját gyártású, hetente jelentkező, Értékek útján című sorozata.

Józsa János több mint 70 éve alkotó korondi fazekasról szól az Értékek útján sorozat új része
2024. július 14., vasárnap

Aratókoszorú a mestergerendán, fájdaloműző kéve – számos néphagyomány kapcsolódik július havához

Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához.

Aratókoszorú a mestergerendán, fájdaloműző kéve – számos néphagyomány kapcsolódik július havához
2024. július 12., péntek

Budapesti vendégszerepléssel zárja évadát a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az Ifjú barbárok című előadással Budapesten zárja évadát a Magyar Zene Házában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Budapesti vendégszerepléssel zárja évadát a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2024. július 10., szerda

Útjára indul a TIFF-karaván, a filmek eljutnak a Székelyföldre, Szatmárra és Brassóba is

A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idén is bejárja az országot Caravana TIFF Unlimited elnevezésű projektjével.

Útjára indul a TIFF-karaván, a filmek eljutnak a Székelyföldre, Szatmárra és Brassóba is
2024. július 10., szerda

Idén is világhírű muzsikusok lépnek fel a szörényordasi Gărâna Jazz Fesztiválon

Kezdődik a Krassó-Szörény megyei Szörényordason (Gărâna) az immár 27 éves múltra visszatekintő Gărâna Jazz Fesztivál, amely csütörtöktől vasárnapig tart.

Idén is világhírű muzsikusok lépnek fel a szörényordasi Gărâna Jazz Fesztiválon
2024. július 06., szombat

Temesváron kap életműdíjat Elek Judit filmrendező, forgatókönyvíró

A temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál életműdíjjal tiszteleg Elek Judit magyarországi filmrendező, forgatókönyvíró előtt.

Temesváron kap életműdíjat Elek Judit filmrendező, forgatókönyvíró